Malo Vukovje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Malo Vukovje
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Község Gerzence
Jogállás falu
Irányítószám 43283
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 122 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Malo Vukovje (Horvátország)
Malo Vukovje
Malo Vukovje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 10″, k. h. 16° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 10″, k. h. 16° 54′ 30″

Malo Vukovje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 42, közúton 52 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin és a gerzencei tórendszer nyugati partján Veliko Vukovje és Kaniška Iva között fekszik.

Története[szerkesztés]

Kućišta nevű határrésze arra enged következtetni, hogy itt már a török uralom előtt is lakott település volt. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az egységes Vukovje falu „Dorf Vukovie” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vukovje” néven találjuk. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Vukovje” néven 146 házzal, 133 katolikus és 690 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1880-ban 127, 1910-ben 338 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 57%-a horvát, 40%-a szerb, 3%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 122 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 127 197 322 338 372 404 378 387 314 246 211 177 145 122

(1857-ben és 1869-ben lakosságát Vukovje néven Veliko Vukovjéhoz számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]