Donji Mosti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donji Mosti
A Szent Benedek templom
A Szent Benedek templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségKapela
Jogállás falu
Irányítószám 43203
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 210 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Mosti (Horvátország)
Donji Mosti
Donji Mosti
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″

Donji Mosti falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 17, közúton 20 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északra, a Bilo-hegység területén, Poljančani és Srednji Mosti között, a Komarnica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolni Moszti” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszti (Dolnyi)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszti (Dolni)” néven 38 házzal, 200 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 287, 1910-ben 500 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99,6%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település szomorú nevezetessége, hogy a II. világháború idején itt követték el az első horvátországi háborús bűntettet. 1941. április 10-én nagycsütörtökön, két nappal a Független Horvát Állam kikiáltása után a Verőcéről bevonuló II. jugoszláv lovasezred és a velük érkező szerb szabadcsapatok 11 fegyvertelen horvát polgári személyt gyilkoltak meg a településen, mely súlyos károkat is szenvedett. A háború alatt a három településről Donji, Srednji és Gornji Mostiról összesen 71 lakos esett el, vagy gyilkoltak meg, köztük a plébánost Viktor Müller atyát is. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 210 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
287 349 403 497 477 500 470 546 469 455 444 415 315 297 241 210

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Benedek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1883-ban épült. 1913-ban átépítették, ekkor történt belső festése is. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület félköríves apszissal. A sekrestye délről csatlakozika szentélyhez. A nyugati főhomlokzat felett magasodik a piramis alakú toronysisakban végződő harangtorony. A hajót csehsüveg boltozat, a szentélyt félkupola fedi. a kórus a főhomlokzat belső oldalán, két erős oszlopon nyugszik. A falak külső részét pilaszterek, lizénák és magasított árkád alakzatok tagolják. A mai templom helyén az első katonai felmérés térképének tanúságí szerint már a 18. században is állt egy korábbi templom.
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve a falu temetőjében.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]