Donji Mosti
| Donji Mosti | |
 | |
| A Szent Benedek templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Kapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43203 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 168 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′, k. h. 16° 52′Koordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 16° 52′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Mosti témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Mosti falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 17, közúton 20 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északra, a Bilo-hegység területén, Poljančani és Srednji Mosti között, a Komarnica-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolni Moszti” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszti (Dolnyi)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszti (Dolni)” néven 38 házzal, 200 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 287, 1910-ben 500 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99,6%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település szomorú nevezetessége, hogy a második világháború idején itt követték el az első horvátországi háborús bűntettet. 1941. április 10-én nagycsütörtökön, két nappal a Független Horvát Állam kikiáltása után a Verőcéről bevonuló II. jugoszláv lovasezred és a velük érkező szerb szabadcsapatok 11 fegyvertelen horvát polgári személyt gyilkoltak meg a településen, mely súlyos károkat is szenvedett. A háború alatt a három településről Donji, Srednji és Gornji Mostiról összesen 71 lakos esett el, vagy gyilkoltak meg, köztük a plébánost Viktor Müller atyát is. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 210 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 287 | 349 | 403 | 497 | 477 | 500 | 470 | 546 | 469 | 455 | 444 | 415 | 315 | 297 | 241 | 210 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Benedek tiszteletére szentelt római katolikus temploma[6] 1883-ban épült. 1913-ban átépítették, ekkor történt belső festése is. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület félköríves apszissal. A sekrestye délről csatlakozik a szentélyhez. A nyugati főhomlokzat felett magasodik a piramis alakú toronysisakban végződő harangtorony. A hajót csehsüveg boltozat, a szentélyt félkupola fedi. a kórus a főhomlokzat belső oldalán, két erős oszlopon nyugszik. A falak külső részét pilaszterek, lizénák és magasított árkád alakzatok tagolják. A mai templom helyén az első katonai felmérés térképének tanúsága szerint már a 18. században is állt egy korábbi templom.
- A II. világháború áldozatainak emlékműve a falu temetőjében.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 437. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2109.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
