Hottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hottó
Hottó címere
Hottó címere
Hottó zászlaja
Hottó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterBogárné Pusztai Magdolna (független)[1]
Irányítószám8991
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség328 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 45′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 45′ 14″
Hottó (Zala vármegye)
Hottó
Hottó
Pozíció Zala vármegye térképén
Hottó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hottó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hottó község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől közúton 8 kilométerre nyugatra, a Göcseji dombság egy viszonylag magas északi pontján fekszik. Közvetlen szomszédos települések keletre Teskánd, nyugatra pedig Böde. Lakott területe közúton két irányból közelíthető meg, de mindkettőhöz a 7405-ös útról kell letérni Teskánd közigazgatási területén.

Központja Teskánd központjából, a 74 112-es úton érhető el a legegyszerűbben, de ez utóbbi község külterületének déli részén kiágazik a 7405-ös útból északnyugat felé a 74 113-as út is, amely a Hottóhoz tartozó Szentmihályfára és onnan tovább Bödére vezet, Szentmihályfa felől pedig egy önkormányzati úton ugyancsak eljuthatunk Hottó központjába.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg kiszáradt, víztelen, vagyis holt tóra vezethető vissza (Holtou tó).[4]

Története[szerkesztés]

Hottó két falurészből: Hottóból és Zalaszentmihályfából áll. Hottó nevét az írásos források először 1278-ban említették Holtou néven, majd neve 1378-ban, 1439-ben szerepelt ismét az oklevelekben.

Az 1914. évi népszámláláskor 362 magyar lakosa volt, ebből 355 római katolikus, 4 izraelita volt. Hottó ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

1949-ben Hottóhoz csatolták a megszűnő Zalaszentmihályfa lakott részét, a falun kívül álló híres középkori templom azonban Bödéhez került.

Zalaszentmihályfa határában található a vármegye egyik legpatinásabb műemléktemploma a 13. századi Árpád-kori, román stílusú Szent Mihály templom.

Zalaszentmihályfa története[szerkesztés]

Zalaszentmihályfa helyén már az Árpád-kor is település állt. 1763-1787 között, az első katonai felmérés.és 1949 előtt önálló település volt.

A falut és templomát 1424-ben említették először az írásos források. A török időben elpusztult a falu és temploma is. 1750 körül állították helyre, és épült fel a közelében a falu is.

Egy 1933-ból való, a faluról szóló leírás a határában lévő és akkor még használható, török időkből való kápolnáját említi. 1920-ban 165, 1933-ban 185 lakosa volt. Az ekkor színmagyar, római katolikusnak írt község a zarándi körjegyzőséghez tartozott, vezetője Molnár József községi bíró volt.

Az 1919. évi népszámláláskor Zalaszentmihályfának 175 római katolikus, magyar lakosa volt és ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Málics József (független)[5]
  • 1994–1998: Málics József (független)[6]
  • 1998–2002: Simon Gyuláné (független)[7]
  • 2002–2006: Simon Gyula Elekné (független)[8]
  • 2006–2010: Simon Gyula Elekné (független)[9]
  • 2010–2014: Vincze Ferenc (független)[10]
  • 2014–2015: Vincze Ferenc (független)[11]
  • 2015–2019: Vincze Ferenc (független)[12]
  • 2019–2022: Vincze Ferenc (független)[13]
  • 2022-től: Bogárné Pusztai Magdolna (független)[1]

A településen 2015. június 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester lemondása miatt.[14] Lemondása ellenére Vincze Ferenc elindult az időközin, és miután nem akadt kihívója, egyedüli jelöltként meg is nyerte a voksolást.[12]

2022. június 26-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester (2021. augusztus 31-i hatállyal, indokolás nélkül) benyújtotta lemondását.[15] [A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.] Az átmeneti időszakban ügyvivőként Halász Ernő István alpolgármester irányította a falut. Az időközi választáson a polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
327
316
316
336
326
328
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%. A lakosok 46,9%-a római katolikusnak, 2,24% reformátusnak, 5,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (42,48% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria a Szent Mihály-templomról[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hottó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  5. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. a b c Hottó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 21. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. Hottó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  15. Lemondott a hottói polgármester. ZalatájKiadó.hu, 2021. szeptember 21. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  16. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]