Hottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hottó
Hottó címere
Hottó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Vincze Ferenc (független)[1]
Irányítószám 8991
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 316 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 46,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hottó (Magyarország)
Hottó
Hottó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 48″, k. h. 16° 45′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 48″, k. h. 16° 45′ 11″
Hottó (Zala megye)
Hottó
Hottó
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hottó témájú médiaállományokat.

Hottó község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől közúton 8 km-re nyugatra, a Göcseji dombság egy viszonylag magas északi pontján fekszik. Közvetlen szomszédos települések keletre Teskánd, nyugatra pedig Böde.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg kiszáradt, víztelen, vagyis holt tóra vezethető vissza (Holtou tó).[4]

Története[szerkesztés]

Hottó két falurészből: Hottóból és Zalaszentmihályfából áll. Hottó nevét az írásos források először 1278-ban említették Holtou néven, majd neve 1378-ban, 1439-ben szerepelt ismét az oklevelekben.

Az 1914 évi népszámláláskor 362 magyar lakosa volt, ebből 355 római katolikus, 4 izraelita volt. Hottó ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

1949-ben Hottóhoz csatolták a megszűnő Zalaszentmihályfa lakott részét, a falun kívül álló híres középkori templom azonban Bödéhez került.

Zalaszentmihályfa határában található a megye egyik legpatinásabb műemléktemploma a 13. századi Árpád-kori, román stílusú Szent Mihály templom.

Zalaszentmihályfa története[szerkesztés]

Zalaszentmihályfa helyén már az Árpád-kor is település állt. 1763-1787 között, az első katonai felmérés.és 1949 előtt önálló település volt.

A falut és templomát 1424-ben említették először az írásos források. A török időben elpusztult a falu és temploma is. 1750 körül állították helyre, és épült fel a közelében a falu is.

Egy 1933-bó való, a faluról szóló leírás a határában lévő és akkor még használható, török időkből való kápolnáját említi. 1920-ban 165, 1933-ban 185 lakosa volt. Az ekkor szinmagyar, római katolikusnak írt község a zarándi körjegyzőséghez tartozott, vezetője Molnár József községi bíró volt.

Az 1919. évi népszámláláskor Zalaszentmihályfának 175 római katolikus, magyar lakosa volt és ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály templom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hottó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 22. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]