Szécsisziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsisziget
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterNagy István (független)[1]
Irányítószám8879
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség189 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 36′ 00″
Szécsisziget (Zala vármegye)
Szécsisziget
Szécsisziget
Pozíció Zala vármegye térképén
Szécsisziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsisziget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szécsisziget község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Zalai dombság Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területen, a Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, Lentitől 10 kilométerre, nem messze a szlovén határtól. A Cserta a falu közelében torkollik a Kerkába, amely itt töri át a zalai dombvidék meredek délnyugati nyúlványait a Lenti-Lendvai-hegy között, s köti össze a Lenti-síkságot a Muraközzel. A két patakon valaha sok vízimalom működött. A falu a Kerka teraszán, annak egyik kis szigetén épült.

A szomszédos települések: észak felől Iklódbördőce, dél felől Tormafölde, délnyugat felől Lovászi, nyugat felől pedig Kerkateskánd.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen észak-déli irányban a Dobri-Iklódbördőce(-Páka) közti 7539-es út halad keresztül, Lovászi felé (Kerkateskándig) pedig a 7549-es út vezet innen. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket Iklódbördőce megállóhely, illetve Csömödér-Páka vasútállomás kínálja, a falutól 3-6 kilométerre, a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán.

Története[szerkesztés]

A 14. század óta lakott hely. A Szigeti család birtokaihoz tartozott, innen származik a falu neve is. A település először egy 1403-ból származó oklevélben tűnik fel, amely szerint Zsigmond király ekkor vette el Szigeti Pétertől Szigetet, valamint Tormafölde, Petróc, Pánfalva és Gosztola falvakban lévő birtokait. Ezeket a király Széchy Miklósnak, a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta. Hamarosan elkészült a főúr kastélya, illetve vára is. 1437-ben egy oklevél szerint Széchy Miklós „Castellanus casteli Zygeti” (jelentése: Zygeti várnagy). Mátyás oklevelében pedig, 1458-ban, mint „Castellanus in castello seu fortalicio Zychyzygethy” szerepel (jelentése: várnagy a szécsiszigeti kastélyban).

A 16. században a falu Széchy Dénes, később fia, Péter birtoka volt, akinek halálával a család férfiágon kihalt. Tőle nővére, Julianna, Kéry Ferenc neje örökölte. Kéryné 1690-ben Szapáry Péternek és nejének, Egresdy Zsófiának adta el az uradalmat, a letenyei uradalommal együtt. I. Lipóttól ekkor kapott adománylevelet I. Szapáry Péter (1657-1699). Részt vett a török elleni harcokban, többször kitüntették bátor cselekedeteiért. Moson vármegye alispánja, később alországbíró lett. 1690-ben megkapta Muraszombat örökös ura címet.

II. Szapáry Péter és felesége építette meg a jelenlegi templomot 1750-1760 között.
III. Szapáry Péterről a következő címet olvashatjuk az 1758-ban kiadott telepített oklevélben: Gróf Szapáry Péter, Mura-Szombath várának s ugyan azon néven nevezett nem különben Szécsi Szigeth, Vág-Beszterce örökös földesura, Fölséges római császár s magyarországi királyné aktuális komornyikja, Generális strázsamester.

IV. Szapáry Péter csatlakozott a haza felvirágzásáért indított mozgalomhoz, 1809-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta negyvenezer forint értékű ásványgyűjteményét. A 19. század közepéig a Szapáryak birtoka maradt a falu és a hozzá tartozó uradalom. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette feleségül, így 1945-ig ők birtokolták az említett területeket.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Dávid István (független)[3]
  • 1994–1998: Dávid István (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Dávid István (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Dávid István (független)[6]
  • 2006–2010: Ifj. Dávid István (független)[7]
  • 2010–2014: Dávid István (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy István (független)[9]
  • 2019-től: Nagy István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
218
205
202
187
185
189
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,6%, cigány 2,36%. A lakosok 91,66%-a római katolikusnak vallotta magát (6,5% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

A kastély légi felvételen

A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család 18. században épített kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek.

  • Római katolikus templom

Szapáry Péter építette 1750-60 között az egyhajós, gazdag szobordíszítésű barokk templomot. Homlokzati tornyán volutás kapu, felette Szapáry címer és lant ablak szentély mögött nagy-méretű sekrestye van felette oratórium. Szentélyrácsa faragott kőfonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel díszített. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az orgonát Anton Rőmer grazi mester 1763-ban, szép barokk kelyhét és úrmutatóját Szapáry József 1757-ben készítette.

A vízimalom
  • Vízimalom

A Kerka holtága mellett álló vízimalom a Szapáry-Andrássy uradalom részeként épült. 1953-ig üzemelt, 1968-ban a folyót szabályozták és 200 méterrel keletebbre terelték.[11] A malom szerkezetén kívül a molnárok tárgyai is láthatók, valamint az egykori zalai vízimalmok fényképei.[12]

  • Bivalyrezervátum

A házibivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly (Bos bubalus arnee). Háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala vármegyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. A szarvasmarhánál igénytelenebb, de hidegre és melegre érzékeny állat. A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megőrzése. Szécsiszigeten a nemkívánatos beltenyészet elkerülésére két különböző tenyészetből való bivalycsorda lett telepítve. A Kerka holtága és a körülötte kialakult ingoványos terület megfelelő környezetet biztosít a bivalyoknak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  11. Szécsiszigeti Vízimalom Múzeum. [2013. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  12. Vízimalom, Szécsisziget Archiválva 2009. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, vendegvaro.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]