Barlahida

	Barlahida
	; Barlahida címere
	; Barlahida címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Hári Barnabás
Irányítószám	8948
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	109 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	17,7 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	6,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Barlahida Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 43′ 00″, k. h. 16° 41′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 00″, k. h. 16° 41′ 59″
	Barlahida Pozíció Zala megye térképén
	Barlahida weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Barlahida témájú médiaállományokat.

Barlahida Zala megye egyik községe a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Göcsej domboldalain fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Közigazgatási területén áthalad a 7401-es út, amelyen északról Zalaegerszeg és Nagylengyel, délről pedig Nova felől közelíthető meg; lakott területét illetően azonban zsákfalunak tekinthető, mivel oda csak az említett útból leágazó, bő egy kilométer hosszú 74 123-as számú mellékút vezet. Autóbuszjáratok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.

Története[szerkesztés]

Barlahida első említse 1394-ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult.

Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. Az 1950-es években az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. A település továbbra is hátrányos helyzetű, bár egyre jelentősebb a falusi turizmus.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 4,06%. A lakosok 46,77-a% római katolikusnak, 28,32% evangélikusnak, 12,1% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,9% nem nyilatkozott).^[3]