Bagod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bagod
Bagod légifotója
Bagod légifotója
Bagod címere
Bagod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Mogyorósi József György[1]
Irányítószám 8992
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1270 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 75,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bagod (Magyarország)
Bagod
Bagod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 44′ 38″
Bagod (Zala megye)
Bagod
Bagod
Pozíció Zala megye térképén
Bagod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagod témájú médiaállományokat.

Bagod község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől 5 km-re nyugatra a Zala folyó bal partján a 76-os főút mellett fekszik. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A határában (Csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútvonalról egy, a 76-os főúttal összekötő út, Zalalövő irányában. A településen áthalad a Zalaegerszeget Őriszentpéterrel és Szlovéniával összekötő Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, melyen korábban két megálló is volt: Bagod megállóhely és Csurgaszi csárda megállóhely, de már csak az előbbi működik. A Csurgaszi csárdai megállóhelyet nyomvonalkorrekció miatt hagyták fel 2009-ben, ott az egykori sínek helyén ma már a Zala-völgyi kerékpárút húzódik[4]. A községbe Zalaegerszegről sűrűn járnak autóbuszok.

Története[szerkesztés]

A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.

Vitenyédszentpál nevének első említese 1247-ből való Wythenyed néven.[5] A 13. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, késő román stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A 14. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivalizáltak.

A törökök a településen adót szedtek. Báró gyöngyösi Nagy Ferenc (†1704), Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, egerszegi főkapitány, megszerezte az alsó- és felsőbagodi települést (az 1702. január 9.-én készített összeírásban szerepelt mint a két település egyetlen földbirtokosa).[6] Az egyik lánya, báró gyöngyösi Nagy Sára férjhez ment báró kissennyei Sennyey Sándorhoz, aki megörökölte a két települést. Az ő gyermekük báró Sennyey Antal (1713-1771), pallini Inkey Petronella (1722-1796) férje.

Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: báró kisennyei Sennyeyné, lovászi Sümeghyné, besenyői és velikei Skublicsné, forintosházi Forintosné és miskei és monostori Thassy László árvái. A reformkorban Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát Zala vármegyének. A 19. század elején boldogfai Farkas János (1774-1847) táblabíró pénzen vásárolta meg báró Sennyeytől az alsó- és felsőbagodi földbirtokait, és ott telepedett le családjával. Az ő fia, boldogfai Farkas Imre (1811-1876) főszolgabíró, családi magánkápolnát építtetett a község temetőjén.

Szent Pál kápolna, Bagod-Szentpál (Vitenyédszentpál)

A tanácsrendszerben Bagodvitenyéd majd Bagod a 60-as évektől közös tanácsi székhely volt, melyhez a 80-as években Boncodfölde, Hagyárosbörönd Kávás és Zalaboldogfa tartozott társközségként. A helyiek közül a legtöbben Zalaegerszegen a ruha- illetve tejiparban találnak munkát, helyben gépállomás létesült, a későbbi Mezőgép, illetve Zalagép.

A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel egy körjegyzőséghez tartozik.

Bagodi római katolikus plébánosok[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

A Szentpál (Vitenyédszentpál) falurészben 2002-ben helyreállították a műemlék temetőkápolnát, melynek szentélye a 13. században eredetileg rotundának épült. Ezt 1755-ben kelet felé kibővítették és tornyot építettek rá.[7]

Híres bagodiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Káldi Gy. (2002): A Bagodvitenyéd-szentpáli római katolikus temetőkápolna műemléki helyreállítása, illetve néhány adalék annak építéstörténetéhez. Műemlékvédelem, 46. 5. sz. 279-286.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=cscs
  5. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  6. http://archives.hungaricana.hu/en/urbarium/view/1743/?document=1&query=SZO%3D(boldoghfa)&pg=5&bbox=-1645%2C-3143%2C3829%2C7
  7. A Szent Pál kápolna. Műemlékem.hu

További információk[szerkesztés]