Kustánszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kustánszeg
Kustánszeg címere
Kustánszeg címere
Kustánszeg zászlaja
Kustánszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Bécs Tiborné (független)[1]
Irányítószám 8919
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség456 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kustánszeg (Magyarország)
Kustánszeg
Kustánszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 06″, k. h. 16° 40′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 06″, k. h. 16° 40′ 49″
Kustánszeg (Zala megye)
Kustánszeg
Kustánszeg
Pozíció Zala megye térképén
Kustánszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kustánszeg témájú médiaállományokat.

Kustánszeg község Zala megye északi részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsej tájegység lankás dombjai között fekszik. A falu helyén korábban három, mára elpusztult település állt. Kustánszeg első említése 1542-ből való. A falu a főleg római katolikusok által lakott Göcsejben a reformátusok egyik gócpontja lett. A huszadik század során fokozatos, bár mérsékelt ütemű fejlődés jellemezte a falut, ugyanakkor az elvándorlás, az elöregedés és a népesség lassú csökkenése is jellemző a településre. A környező táj idegenforgalmi vonzerejére épülő falusi turizmus megjelenése azonban lehetőséget adhat e község hosszútávú fennmaradására.

Fekvése[szerkesztés]

Kustánszeg Zala megye északnyugati részén fekvő község. A település Zalaegerszegtől mintegy 20 kilométer távolságra, a Göcsej dombjai közt helyezkedik el, Becsvölgyétől kissé északra. Közúton Csonkahegyháton kapcsolódik a Göcsejt átszelő Zalaegerszeg–TeskándPórszombat közti útvonalra, amelyről a 74 117-es út vezet a községbe; Becsvölgye felől a település csak alsóbbrendű, számozatlan utakon érhető el. Közvetlen autóbusz-összeköttetésben áll Zalaegerszeggel és Becsvölgyével. Egyes időszakokban azonban csak átszállással érhető el a megyeszékhely.

Kustánszeg egy külső községrésze, Parasza, a településközponttól két kilométerre délnyugatra található, aszfaltozott úton elérhető.

Története[szerkesztés]

Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázások következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először 1542-ben említik Kustánosháza néven utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. Kustánszeg név 1769 óta használatos. A település a 17. században a néhány török portyázás ellenére gyarapodott is, mivel a római katolikus Göcsejben kálvinista község tudott maradni. A kezdetben szabadban tartott istentiszteletek után, 1700-ban épült első temploma fából, majd 1803 és 1813 között pedig a mai is álló református temploma, amely 1826-ra már anyatemplommá alakult. Ekkor mintegy négyszáz fő élt a településen, többségében református.

1894-ben egyesítették Kislengyellel, amely 1905-ben külön vált, és hozzácsatolták Vargaszeget és Paraszát. Az 1930-as években a lakosságszám mintegy ezer fő volt, mind katolikusok, mind reformátusok, de evangélikusok és izraeliták is éltek itt. Az ekkor kiépülő bekötőút és a létrejövő autóbusz-összeköttetés Zalaegerszeggel növelte az életszínvonalat, illetve a későbbiekben lehetőséget biztosított a lakosság iparban való elhelyezkedéséhez. Az 1959-ben erőszakosan megalapított termelő szövetkezet ösztönözte a lakosságot a Zalaegerszegen vagy a környező települések olajiparában való elhelyezkedésre. Így ekkortól jelentős elvándorlási hullám jellemezte Kustánszeget, amely csak az 1980-as évekre lankadt le a környék iparának hanyatlásával.

A faluban ekkor alapvető infrastrukturális fejlesztések történtek, kiépült az ivóvízhálózat, járdák készültek, majd 1991-ben a kábeltelevízió is kiépült. Az 1990-es évek közepétől pedig a turizmus is megjelent Kustánszegen, ahol mind a falu határában lévő Kustánszegi-tó, mind a környező táj szépsége és vadállománya jelentős vonzerőként szerepel.

A községben általános iskola, postahivatal és rendőrségi körzeti megbízott működik, egy római katolikus és egy református temploma van. A mezőgazdaság nem jelentős, az ipart egy cipőgyártó üzem képviseli. A legjelentősebb bevételi források a turizmusból származnak. Kemping, panzió, hotel, illetve további vendéglátóhelyek találhatók a településen.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kustán Dávid (független)[3]
  • 1994–1998: Németh Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Németh Edit (független)[5]
  • 2002–2006: Németh Edit (független)[6]
  • 2006–2010: Geráth Sándor (független)[7]
  • 2010–2011: Németh Edit (független)[8]
  • 2011–2012: Bécs Tiborné (független)[9]
  • 2012–2014: Bécs Tiborné (független)[10]
  • 2014–2019: Bécs Tiborné (független)[11]
  • 2019-től: Bécs Tiborné (független)[1]

A településen 2011. május 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[12] Még ugyanabban az önkormányzati ciklusban, alig másfél évvel később még egy időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Kustánszegen, 2012. december 9-én,[10] ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,5%, cigány 2,76%, német 1,27%. A lakosok 38,15%-a római katolikusnak, 48,2% reformátusnak, 0,63% evangélikusnak, 3,35% felekezeten kívülinek vallotta magát (9,6% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Kustánszegi-tó
  • Tájház
  • Fából készült, szoknyás harangláb a 19. század elejéről (műemlék)[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. a b Kustánszeg települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  10. a b c Kustánszeg települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 9. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  11. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  12. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  13. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  14. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. A harangláb a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 17.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]