Kapca (Szlovénia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapca
Kápolna a faluban
Kápolna a faluban
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Alapítás éve 1291
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 450 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 165 m
Terület 6,01 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kapca (Szlovénia)
Kapca
Kapca
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 33′ 15″, k. h. 16° 22′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 15″, k. h. 16° 22′ 45″

Kapca (szlovénül Kapca) magyarok lakta falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 6 km-re nyugatra, a Mura bal partján, a Muraszombat-Lendva főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

A települést 1291-ben "Capcha" alakban említik először. 1381-ben "Kapcha", 1524-ben "Kapcza" néven szerepel.[2] 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

A település hagyományos háziipara volt a kosárfonás mellett a vászonszövés, neve is ezzel van összefüggésben.

Vályi András szerint " KAPCZA. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, és annak filiája, Mura vize mellett, mellynek ki öntései alkalmatlaníttyák; de másként 282jó termékenységű, határja van." [3]

1910-ben 725, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 450 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Neogótikus kápolnája a 20. század első harmadában épült.
  • Római kori halomsírok.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

Források[szerkesztés]

  • Slovenija - turistični vodnik (Založba Mladinska Knjiga, 1995) 490. oldal

Külső hivatkozások[szerkesztés]