Csácsbozsok
| Csácsbozsok | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Zalaegerszeg |
| Irányítószám | 8907 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Csácsbozsok
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 50′ 08″, k. h. 16° 52′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 08″, k. h. 16° 52′ 24″ | |
| Csácsbozsok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csácsbozsok témájú médiaállományokat. | |
Csácsbozsok Zalaegerszeg városrésze, 1963 előtt önálló község volt a Zalaegerszegi járásban. Ezen a néven 1888-ban alakult Csács és a tőle délkeletre lévő Bozsok falvak egyesítésével.
Fekvése[szerkesztés]
Csácsbozsok Zalaegerszeg központjától keletre terül el a 76-os főút mellett. A két kis zsáktelepülés közül Csács a főúttól északra, Bozsok pedig délre terül el a Felső-Válicka mentén. Csácsot északra a Zala folyó határolja.
Története[szerkesztés]
Csács neve szláv eredetű, I. István uralkodása idején bukkan föl először a neve, majd 1335-ben a zalavári apátság tulajdonaként írják le. A török hódoltság idején elpusztul, lakói sincsenek egészen a XVIII. századig. 1723-ban a német ajkú lakosság is letelepszik. A Zalán vízimalom is épült.
Bozsok
Közlekedés[szerkesztés]
Nevezetes csácsbozsokiak[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
- Szent Sebestyén tiszteletére szentelt plébániatemplom[1]
- Csácsi arborétum
- Mária-forrás (Csurgó-forrás)
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Érintőlegesen szerepel Csács Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 3. fejezetben).
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyarország megyei kézikönyvei 19. kötet, 219. oldal