Csácsbozsok

Csácsbozsok
Közigazgatás
Település	Zalaegerszeg
Irányítószám	8907
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Csácsbozsok Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 08″, k. h. 16° 52′ 24″46.8354354, 16.873206
Csácsbozsok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csácsbozsok témájú médiaállományokat.

Csácsbozsok Zalaegerszeg városrésze, 1963 előtt önálló község volt a Zalaegerszegi járásban. Ezen a néven 1888-ban alakult Csács és a tőle délkeletre lévő Bozsok falvak egyesítésével.

Fekvése

Csácsbozsok Zalaegerszeg központjától keletre terül el a 76-os főút mellett. A két kis zsáktelepülés közül Csács a főúttól északra, Bozsok pedig délre terül el a Felső-Válicka mentén. Csácsot északra a Zala folyó határolja.

Története

Csács neve szláv eredetű, I. István uralkodása idején bukkan föl először a neve, majd 1335-ben a zalavári apátság tulajdonaként írják le. A török hódoltság idején elpusztul, lakói sincsenek egészen a XVIII. századig. 1723-ban a német ajkú lakosság is letelepszik. A Zalán vízimalom is épült.

Bozsok

Látnivalók

• Szent Sebestyén tiszteletére szentelt plébániatemplom
• Csácsi arborétum
• Mária-forrás (Csurgó-forrás)

A település az irodalomban

• Érintőlegesen szerepel Csács Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 3. fejezetben).

További információk

• Csácsbozsok Facebook-oldala [1]

Források

• Magyarország megyei kézikönyvei 19. kötet, 219. oldal