Felsőlakos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőlakos (Gornji Lakoš)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rang falu
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 438 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Terület5,14 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőlakos (Szlovénia)
Felsőlakos
Felsőlakos
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″

Felsőlakos (korábban Felső-Lendvalakos, szlovénül: Gornji Lakoš, vendül Gorenji Lakoš) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 4 km-re délnyugatra a Lendva-Muraszombat út melletta Lendvába igyekvő Csernec patak és a Mura között fekszik.

Története[szerkesztés]

Alsó- és Felsőlakos a 14. századtól a 18. századig az alsólendvai uradalom részeként egy falu volt. A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Fényes Elek szerint "Lakos (Felső), magyar falu, Zala vmegyében, 283 kath. lak. F. u. h. Eszterházy."[2]

1910-ben 619, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 438 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István tiszteletére szentelt kápolnája a 20. század első felében épült neogótikus stílusban.
  • Római kori település maradványai.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.