Felsőlakos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőlakos (Gornji Lakoš)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 438 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 161 m
Terület 5,14 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőlakos (Szlovénia)
Felsőlakos
Felsőlakos
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″

Felsőlakos (korábban Felső-Lendvalakos, szlovénül Gornji Lakoš, vendül Gorenji Lakoš) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 4 km-re délnyugatra a Lendva-Muraszombat út melletta Lendvába igyekvő Csernec patak és a Mura között fekszik.

Története[szerkesztés]

Alsó- és Felsőlakos a 14. századtól a 18. századig az alsólendvai uradalom részeként egy falu volt. A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Fényes Elek szerint "Lakos (Felső), magyar falu, Zala vmegyében, 283 kath. lak. F. u. h. Eszterházy." [2]

1910-ben 619, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 438 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István tiszteletére szentelt kápolnája a 20. század első felében épült neogótikus stílusban.
  • Római kori település maradványai.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.