Vidorlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vidorlak (Vidonci)
A Jézus Szíve-kápolna Vidorlakon, a faluban élő Farič nevezetű család tulajdona.
A Jézus Szíve-kápolna Vidorlakon, a faluban élő Farič nevezetű család tulajdona.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségFelsőlendva
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Daniel Kalamar
Irányítószám 9264
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség301 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
Terület7,21 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Vidorlak (Szlovénia)
Vidorlak
Vidorlak
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 07′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidorlak témájú médiaállományokat.

Vidorlak (szlovénül: Vidonci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re északkeletre a Vend-dombvidék (Goričko) területén fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1365-ben "Wydoniafolua" alakban történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor Vidonyafalva néven a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Bidoniafalua" néven említik.[2] Csak 1626-ban bukkan fel először szlovén neve "Vidonez" alakban. Az 1627-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a felsőlendvai plébániához tartozott, mely akkor a protestánsok kezén volt. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " VIDONCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvának szomszédságában, mellynek filiája; földgye sovány, szőleje, és fája tűzre van."[3]

Fényes Elek szerint " Vidoncz, vindus f. Vas vgyében, a f. lendvai uradalomban, 364 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Vidorlak, 139 házzal és 745 r. kath. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[5]

Fontos dátum a település életében 1899, az iskola alapítása. Három falu, Vidorlak, Ottóháza és Vaskovácsi gyerekei jártak ide. 1937-ben az ide járó 244 gyerekből 145 vidorlaki volt. Az iskolát sajnos 1977-ben be kellett zárni.

1910-ben 859, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1932-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1937-ben Vidorlak 170 házában 800 lakos élt. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1967-ben Vidorlak 149 házában 697 lakos élt. 1991 óta a független Szlovénia része. A lakosság száma folyamatosan csökken. 2002-ben 352 lakosa volt.

A Vuk-kápolna

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnája (más néven Farič-kápolna) a Radófára menő út mellett áll. 1888-ban épült, védett műemlék.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
  • Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye