Vidorlak
| Vidorlak (Vidonci) | |
 | |
| A Jézus Szíve-kápolna Vidorlakon, a faluban élő Farič nevezetű család tulajdona. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Felsőlendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Daniel Kalamar |
| Irányítószám | 9264 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 301 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Terület | 7,21 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 01″, k. h. 16° 07′ 36″46.816944°N 16.126667°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 01″, k. h. 16° 07′ 36″46.816944°N 16.126667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vidorlak témájú médiaállományokat. | |
Vidorlak (szlovénül: Vidonci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re északkeletre a Vend-dombvidék (Goričko) területén fekszik.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1365-ben "Wydoniafolua" alakban történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor Vidonyafalva néven a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Bidoniafalua" néven említik.[2] Csak 1626-ban bukkan fel először szlovén neve "Vidonez" alakban. Az 1627-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a felsőlendvai plébániához tartozott, mely akkor a protestánsok kezén volt. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt.
Vályi András szerint " VIDONCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvának szomszédságában, mellynek filiája; földgye sovány, szőleje, és fája tűzre van."[3]
Fényes Elek szerint " Vidoncz, vindus f. Vas vgyében, a f. lendvai uradalomban, 364 kath. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Vidorlak, 139 házzal és 745 r. kath. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[5]
Fontos dátum a település életében 1899, az iskola alapítása. Három falu, Vidorlak, Ottóháza és Vaskovácsi gyerekei jártak ide. 1937-ben az ide járó 244 gyerekből 145 vidorlaki volt. Az iskolát sajnos 1977-ben be kellett zárni.
1910-ben 859, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1932-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1937-ben Vidorlak 170 házában 800 lakos élt. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1967-ben Vidorlak 149 házában 697 lakos élt. 1991 óta a független Szlovénia része. A lakosság száma folyamatosan csökken. 2002-ben 352 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnája (más néven Farič-kápolna) a Radófára menő út mellett áll. 1888-ban épült, védett műemlék.
Híres emberek
[szerkesztés]- Ludvik Gyergyek szlovén kibernetikus
További információk
[szerkesztés]- Felsőlendva község hivatalos oldala
- Vidorlak Szlovénia információs portálján
- Vidorlak Szlovénia térképén
- Az ŠD Vidonci sportklub honlapja
Források
[szerkesztés]- Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
- Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
