Vaslak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaslak (Vaneča)
Vaslak látképe
Vaslak látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség410 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület5,94 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Vaslak (Szlovénia)
Vaslak
Vaslak
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 43′ 30″, k. h. 16° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 30″, k. h. 16° 09′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaslak témájú médiaállományokat.

Vaslak (szlovénül: Vaneča, vendül Vaneče) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 8 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Muraszombatba vezető út mentén a Macskóci-patak partján fekszik. Házai a 317 méter magas Ribnjeka és a 298 méteres Vrbnjeka-domb lejtőin sorakoznak. Ma a község negyedik legnagyobb faluja kiterjedt szőlő ültetvényekkel.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1549-ből való "Wanecha" néven és a felsőlendvai uradalom részét alkotta. Jelentősebb földesurai a Széchy, a Szapáry és a Batthyány családok voltak. Az 1837. évi adatok szerint 14 katolikus és 143 evangélikus lakta. A 19. században a Tótsági járás törzsterületének egyik faluja volt. 1887-ben nevét Vanecsáról Vaslakra módosították. Egyházilag a Csendlak filiája volt.

Vályi András szerint "VANCSAVJECZ. Vanecsa. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, fekszik Tiszinához nem meszsze, mellynek filiája; földgye néhol sovány."[2]

Fényes Elek szerint "Vanecsa, vindus falu, Vas vmegyében, 253 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Vas-Lak házainak száma 82, lélekszám 431. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat."[4]

1910-ben 402, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 1991-ben 395, 2002-ben 410 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neoromán stílusú kápolnáját a 20. század elején építették.

Híres emberek[szerkesztés]

A község szülöttje, egyben lelkésze volt Vanecsai Szever Mihály evangélikus lelkész és író.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 14.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye