Alsószentbenedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsószentbenedek (Ivanovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1340
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9208
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 131 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274 m
Terület3,78 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószentbenedek (Szlovénia)
Alsószentbenedek
Alsószentbenedek
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 13′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószentbenedek témájú médiaállományokat.

Alsószentbenedek (korábban Ivanócz, szlovénül: Ivanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 12 km-re északkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) tájegységben a Szentbíbori-patak forrásvidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok. A középkorban az első, 1314-ből ismert birtokosa a Nádasd nembeli Darabos család, melynek tagjai Nádasdon kívül Zalában is birtokosok voltak.[2] Az Amadé nembeli Miklós, még 1323-ban vásárolta a falut részben pénzért, részben a somogymegyei Baráti faluért cserébe.[3]

1340-ben a Nádasd nemzetség oszkai ágához tartozó Pető unokaöcscsével, Istvánnal I. Beke fiával együtt megjáratja Ivanócz és a mellette levő Mihályfölde határait. Ekkor említik a falu nevét írásban először "Iwachnolch" alakban.[3] 1355-ben Miklós megölte testvérét II. Bekét, mire válaszul a zágrábi püspök, Frankay Miklós, rögtön elkérte a királytól mind II. Bekének, mind Miklósnak Oszkó, Nagy-Mákva, Mihalócz, Dolina, Bokrács és Ivanócz falvakban levő részeit. Az 1355-ös oklevélben "Ivanoch" alakban szerepel.[3] Ugyanebből az évből tudomásunk van arról, hogy a gersei Pető család Nagy-Mákva, Oszkó, Mihalócz, Dolonya és Volkarács mellett Ivanócz helységben is földesúr.[4] A Nádasd nemzetség Nádasdy- és Darabos-ágainak csak nagy nehezen 1364-ben sikerült Frankay Miklóssal, akkor már esztergomi érsekkel kötött egyezség alapján az elajándékozott javakból Ivanócz, Bokrács és Dolina falvakat visszakapni.[3] 1403-ban "Iwanholch", 1414-ben "Iwahonolcz" néven említik.[4] A Nádasdyak 1414-ben Mákfa, Ivanócz, Nádasd és számos vend falura nyernek királyi adományt.[2] 1468-ban "Iwanolcz", 1472-ben "Iwanowcz", 1483-ban "Iwanocz", 1504-ben "Iwanolcz" alakban említik mint a Nádasd nemzetség birtokát.[4]

Vályi András szerint "IVANÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Inkey, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kantsócshoz közel, és annak filiája, javai külömbfélék."[5]

Fényes Elek szerint "Ivanocz, vindus falu, Vas vmegyében: 44 kath., 197 evang. lak. F. u. gr. Festetics Tasziló és Inkey Imre kamarás."[6]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Benedek, 65 házzal és 359 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Itt volt hajdan a szent-benedek-rendi apátság."[2]

1910-ben 324, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 131 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Határában római kori halomsírok találhatók.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 27.)
  2. a b c Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  3. a b c d Karácsonyi János:A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.
  4. a b c Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]