Alsószentbenedek
| Alsószentbenedek (Ivanovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1340 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9208 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 145 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 274 m |
| Terület | 3,78 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 44′ 07″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 07″, k. h. 16° 13′ 40″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószentbenedek témájú médiaállományokat. | |
Alsószentbenedek (korábban Ivanócz, szlovénül: Ivanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 12 km-re északkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) tájegységben a Szentbíbori-patak forrásvidékén fekszik.
Története[szerkesztés]
A település területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok. A középkorban az első, 1314-ből ismert birtokosa a Nádasd nembeli Darabos család, melynek tagjai Nádasdon kívül Zalában is birtokosok voltak.[2] Az Amadé nembeli Miklós, még 1323-ban vásárolta a falut részben pénzért, részben a somogymegyei Baráti faluért cserébe.[3]
1340-ben a Nádasd nemzetség oszkai ágához tartozó Pető unokaöcscsével, Istvánnal I. Beke fiával együtt megjáratja Ivanócz és a mellette levő Mihályfölde határait. Ekkor említik a falu nevét írásban először "Iwachnolch" alakban.[3] 1355-ben Miklós megölte testvérét II. Bekét, mire válaszul a zágrábi püspök, Frankay Miklós, rögtön elkérte a királytól mind II. Bekének, mind Miklósnak Oszkó, Nagy-Mákva, Mihalócz, Dolina, Bokrács és Ivanócz falvakban levő részeit. Az 1355-ös oklevélben "Ivanoch" alakban szerepel.[3] Ugyanebből az évből tudomásunk van arról, hogy a gersei Pető család Nagy-Mákva, Oszkó, Mihalócz, Dolonya és Volkarács mellett Ivanócz helységben is földesúr.[4] A Nádasd nemzetség Nádasdy- és Darabos-ágainak csak nagy nehezen 1364-ben sikerült Frankay Miklóssal, akkor már esztergomi érsekkel kötött egyezség alapján az elajándékozott javakból Ivanócz, Bokrács és Dolina falvakat visszakapni.[3] 1403-ban "Iwanholch", 1414-ben "Iwahonolcz" néven említik.[4] A Nádasdyak 1414-ben Mákfa, Ivanócz, Nádasd és számos vend falura nyernek királyi adományt.[2] 1468-ban "Iwanolcz", 1472-ben "Iwanowcz", 1483-ban "Iwanocz", 1504-ben "Iwanolcz" alakban említik mint a Nádasd nemzetség birtokát.[4]
Vályi András szerint "IVANÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Inkey, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kantsócshoz közel, és annak filiája, javai külömbfélék."[5]
Fényes Elek szerint "Ivanocz, vindus falu, Vas vmegyében: 44 kath., 197 evang. lak. F. u. gr. Festetics Tasziló és Inkey Imre kamarás."[6]
Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Benedek, 65 házzal és 359 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Itt volt hajdan a szent-benedek-rendi apátság."[2]
1910-ben 324, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 131 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Határában római kori halomsírok találhatók.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Gyurikovits György (1780–1848) bíró, jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Itt született 1826. február 9-én Borovnyák József római katolikus pap, író, nemzetiségi vezető.
- Itt született 1857. augusztus 25-én Ivanóczy Ferenc magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese, a szlovén kisebbség máig legnagyobb hatású politikai és kulturális vezetője.
- Itt született 1816. május 1-jén Terplán Sándor magyarországi szlovén evangélikus lelkész és író.
- Itt született Lutarics Péter Ágost magyarországi szlovén költő.
- Itt hunyt el 1877. február 15-én Szelmár István magyarországi szlovén (vend) római katolikus pap és író.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ a b c Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ a b c d Karácsonyi János:A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.
- ↑ a b c Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
