Szárazhegy (Szlovénia)
Ellenőrzött
| Szárazhegy (Suhi Vrh) | |
 | |
| A szárazhegyi kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9208 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 287 m |
| Terület | 3,17 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 53″, k. h. 16° 15′ 21″46.714722°N 16.255833°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 53″, k. h. 16° 15′ 21″46.714722°N 16.255833°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazhegy témájú médiaállományokat. | |
Szárazhegy (szlovénül: Suhi Vrh, vendül Sühi vrej) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Muraszombattól 10 km-re északkeletre a Suliče-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település területe már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 95 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római kori halomsírok.
- Kápolna.
Híres szülöttek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. Hozzáférés: 2021. április 28.
