Murapetróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Murapetróc (Murski Petrovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCsendlak
Rang falu
Alapítás éve1347
Polgármester Jožef Poredoš
Irányítószám 9251
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség125 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület1,63 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Murapetróc (Szlovénia)
Murapetróc
Murapetróc
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 03′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Murapetróc témájú médiaállományokat.

Murapetróc (korábban Mura-Petrócz, szlovénül: Murski Petrovci, vendül Mürski Petrovci vagy Mörski Petrovci, németül: Petersdorf) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 10 km-re nyugatra a Mura bal partján a stájer határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1347-ben "poss. Petrusteluku" és 1348-ban "Petrusteleke" alakban említik először. Az 1364 karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu talán "Petrouch in districtu Beelmura" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687, a Széchy család fiági kihalása után a Batthyány családé lett.

1837-ben 97 katolikus és 8 evangélikus lakta. A muraszombati uradalom részét képezte, ezzel együtt a történelmi Tótsági járás része volt. Ekkoriban a falu földjét jó minőségűnek és termékenynek írják le a források. A Mura közelsége miatt földjeit gyakran sújtotta árvíz, a folyó szabályozása után az elöntés mértéke jelentősen csökkent és már nem okoz akkora gondot mint korábban. A térképeken sokáig csak Petrócz néven szerepelt, amit Mura- előtaggal toldottak meg a könnyebb azonosítás végett.

Vályi András szerint " Mura Petrócz, és Felső Petrócz. Két elegyes falu Vas Vármegyében; Mura Petrócznak földes Ura Gróf Batthyáni Uraság; Felső Petrócznak pedig Gróf Nádasdy, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszenek Murai Szombathoz 1 mértföldnyire, határja Felső Petrócznak ollyan, mint Andreczé, harmadik osztálybéli. Mura Petrócznak földgye síkos, és termékeny, réttyei jók, legelője, és fája elég van, szőlei is vannak, keresetre módgyok Stájer Országban, első osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint " Mura-Petrócz, vindus f., Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 86 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Petrócz, stájer határszéli vend falu, a Mura mellett. Házainak száma összesen 20, lakosaié 135. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A muraszombati uradalomhoz tartozott."[5]

1910-ben 141, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 125 lakosa volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 18.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye