Murapetróc
| Murapetróc (Murski Petrovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Csendlak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1347 |
| Polgármester | Jožef Poredoš |
| Irányítószám | 9251 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 116 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 1,63 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 52″, k. h. 16° 03′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 52″, k. h. 16° 03′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murapetróc témájú médiaállományokat. | |
Murapetróc (korábban Mura-Petrócz, szlovénül: Murski Petrovci, vendül: Mürski Petrovci vagy Mörski Petrovci, németül: Petersdorf) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 10 kilométerre nyugatra a Mura bal partján a stájer határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1347-ben „poss. Petrusteluku” és 1348-ban „Petrusteleke” alakban említik először. Az 1364 karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu talán „Petrouch in districtu Beelmura” alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687, a Széchy család fiági kihalása után a Batthyány családé lett.
1837-ben 97 katolikus és 8 evangélikus lakta. A muraszombati uradalom részét képezte, ezzel együtt a történelmi Tótsági járás része volt. Ekkoriban a falu földjét jó minőségűnek és termékenynek írják le a források. A Mura közelsége miatt földjeit gyakran sújtotta árvíz, a folyó szabályozása után az elöntés mértéke jelentősen csökkent és már nem okoz akkora gondot mint korábban. A térképeken sokáig csak Petrócz néven szerepelt, amit Mura- előtaggal toldottak meg a könnyebb azonosítás végett.
Vályi András szerint „Mura Petrócz, és Felső Petrócz. Két elegyes falu Vas Vármegyében; Mura Petrócznak földes Ura Gróf Batthyáni Uraság; Felső Petrócznak pedig Gróf Nádasdy, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszenek Murai Szombathoz 1 mértföldnyire, határja Felső Petrócznak ollyan, mint Andreczé, harmadik osztálybéli. Mura Petrócznak földgye síkos, és termékeny, réttyei jók, legelője, és fája elég van, szőlei is vannak, keresetre módgyok Stájer Országban, első osztálybéli.”[3]
Fényes Elek szerint „Mura-Petrócz, vindus f., Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 86 kath. lak.”[4]
Vas vármegye monográfiája szerint „Mura-Petrócz, stájer határszéli vend falu, a Mura mellett. Házainak száma összesen 20, lakosaié 135. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A muraszombati uradalomhoz tartozott.”[5]
1910-ben 141, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 125 lakosa volt.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Augustich Imre szlovén (vend) író, költő, műfordító és újságíró.
További információk[szerkesztés]
- Csendlak hivatalos oldala
- Murapetróc Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szlovénia kulturális emlékei
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS.
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 377. o. ISBN 963-9257-09-5
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye