Zsitkóc
| Zsitkóc (Žitkovci) | |
| A zsitkóci Szent Flórián-kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Dobronak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1381 |
| Polgármester | Marjan Kardinar |
| Irányítószám | 9223 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 113 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 167 m |
| Terület | 5,07 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitkóc témájú médiaállományokat. | |
Zsitkóc (szlovénül: Žitkovci) magyarok által lakott falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Dobronakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 22 km-re keletre a Bukovnica-patak bal partján közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1381-ből származik "Sypkolch" néven. 1389-ben "Sybkouch", 1411-ben "Poss. Sikalch", 1428-ban "Sykolch" néven Nemti (Lenti) várának tartozékai között sorolják fel. 1524-ben "Sykolcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]
Vályi András szerint " ZSITKÓCZ. Magyar falu Szala Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobronnak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű."[3]

1910-ben 286, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 142 lakosa volt. Az őshonos magyarok mellett a tengermellékről betelepített szlovén családok laknak a faluban.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnája.
A Deák család
[szerkesztés]A Zsitkóc központjában lévő faluház homlokzatán található Deák Ferenc, a „haza bölcse” emléktáblája.
A Deák család Zsitkócról származott, bár Deák Ferenc maga a Válicka-patak menti Söjtörön született, ahol akkorra már kialakult a család egyik tekintélyes birtokának a központja. A másik központ a 19. század elején Kehidán és környékén volt található. A zsitkóci birtok akkoriban már a család szempontjából nem volt annyira jelentős, ugyanis Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor a söjtöri és kehidai birtokok fejlesztését helyezte előtérbe. A nagyapa azonban még feltehetően Zsitkócon született és élt is ott bizonyos ideig. Az ő Ferenc nevű édesapja is már főszolgabíró volt. Hiteles források bizonyítják, hogy az elődök már a 17. században biztosan Zsitkócon éltek. 1703-ra már több forrás szerint is szerepeltek nemes Deákok Zsitkócon.
További információk
[szerkesztés]- Dobronak község hivatalos oldala
- Zsitkóc Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kepe Zolti: Hetés falvainak népessége és gazdálkodása a 18. - 20. században - doktori disszertáció, Lendva - Budapest, 2011.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

