Kozmadombja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kozmadombja
Kozmadombja címere
Kozmadombja címere
Kozmadombja zászlaja
Kozmadombja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLenti
Jogállás község
Polgármester Kámán János (független)[1]
Irányítószám 8988
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség36 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség4,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kozmadombja (Magyarország)
Kozmadombja
Kozmadombja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 16° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 16° 32′ 53″
Kozmadombja (Zala megye)
Kozmadombja
Kozmadombja
Pozíció Zala megye térképén
Kozmadombja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozmadombja témájú médiaállományokat.

Kozmadombja község Zala megyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése[szerkesztés]

A település az Őrség, Göcsej és Hetés tájkörzet találkozásánál, a 86-os főút mellett, Zalalövőtől 12, Lentitől 18 kilométerre fekszik. A település eredetileg a 86-os úttól keletre helyezkedett el, a törökdúlás után alakult ki a mai helyén. Három fő része: a Kámánszer, az Arany János utca és a belső falurész (Jókai utca).

A település felszíne dombos, termőtalaja agyagos, erősen kötött. Közigazgatási területe 763 hektár. Főutcája a 74 153-as számú mellékút, ami közvetlenül a 86-os főútból ágazik ki. Az út a települést elhagyva nyugat felé továbbhalad, rossz minőségű, sebesség- és súlykorlátozás hatálya alá eső önkormányzati útként egészen Kerkakutasig, így tehát a község onnét is elérhető. (Az út kerkakutasi szakasza a 74 134-es számozást viseli és a 7416-os útból ágazik ki.)

Története[szerkesztés]

1199-ben Cusmadomian alakban írva említették, amikor Joachim, Imre király hű vitéze javait a veszprémi egyházra hagyta, mert nem voltak örökösei, akkor ezek közt szerepelt a Zalán túl levő Kozmadamján birtok őt illető része is.[3] Egyértelműen nem eldöntött, hogy a megyebeli két Kozmadombja (Kozmadombja, Szentkozmadombja) közül melyikkel azonosítható az oklevélben szereplő Cusmadomian.

A falu egykori templomát az arábiai orvos ikerpár, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték föl, de a templom a török idők alatt elpusztult. Az 1982-ben végzett ásatások alapján sikerült tisztázni a kisméretű romanikus templom alaprajzát. Előkerült néhány idomtégla-töredék is, valamint a faragott kőből készült déli kapu maradványai. A templom pusztulási rétegéből 15-16. századi cserepek kerültek elő. Romjai mai falutól keletre az ó-kozadombjai dülőben találhatók.

1334-ben találkozunk vele Hétkutas határjárásban, ahol a Szentpéterről Kozmadamjánra vezető utat említik.[4] A 14. század végén egy része Kutasi János fia Káloz birtoka, akinek nem volt fiúörököse, ezért 1396-ban összes birtokait a leányainak hagyta, s ezek javára végrendelkezett a fivére is arra az esetre, ha nem lesznek utódai. Ehhez királyi beleegyezést is nyertek, mert 1397-ben Zsigmond parancsára megtörtént a beiktatásuk.[5] A 15. század elején egy része az Ostfiak kezén volt,[6] és a Kutasi család egyik ága is birtokos volt itt még, mely a Terjékekkel egy őstől származott.[7] Valószínű, hogy Ostfi Gergely fiúsított felesége, Salamonvári Ágota révén jutott itt részjószághoz. Kutasi Káloz egyik leánya Irsai Istvánné volt, így 1436-ban Felsőirsai István fiait és Pál fiát beiktatták nádori parancsra Kozmadomján birtok negyedébe.[8]

1453-ban Forgács Benedek visszaváltotta a vas megyei Mártonfalvi Lacáknál zálogban levő Kozmadombján birtokát[9] Forgács János felesége, Bánffy Dorottya Bánffy Zsigmond és a fiúsított Salamonvári Beatka leánya volt, így került fia, Benedek kezére itt is részjószág. Leányágon lettek itt birtokosai a Csebi Pogányok is. Pogány Imre felesége ugyanis Ostffy Bora, Bánffy Zsigmond leányának a lánya volt. 1483-ban már Imre gyermekeinek a birtokaként említették.[10]

1512-ben a török időkben teljesen elpusztult falut (és a hozzá tartozó Jáhom pusztát) 1659-ben az akkori tulajdonos Perneszy István 100 tallérért örök jogon eladta Bertalan Györgynek. Ekkortól kezdődik meg a falu újratelepülése birtokos nemesekkel az új területen. 1778-ban 73 katolikus lakója volt, temploma és temetője nem volt ezért Kutason, vagy Kálócfán temetkeztek. Az 1928 évi összeírás szerint a falut agilis személyek (anyai vagy a feleség jogcímén nemesek) lakták és a házak nemesi telken voltak. A lakosság 1920-ban érte el a maximális (276) létszámot, az elvándorlások miatt jelentős csökkenés az 1950-es évektől indult meg.

A rendszerváltást követően 1990-ben önálló önkormányzat alakult, mely csatlakozott a zalabaksai körjegyzőséghez, az igazgatási feladatok ellátására, de bizonyos feladatok ellátását 2005-től a Lenti Kistérségi Társulás végezte.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Szente Rudolf (független)[11]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Virágh Enikő (független)[12]
  • 2014–2019: Kámán János (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 83,3%-a római katolikusnak vallotta magát (14,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kozmadombja egyik nevezetessége a négyzet alaprajzú, szoknyás, fa harangláb, amely a település főutcája mentén, szabadon áll. harangláb. Szoknyáját négy, a talpgerendák végére állított oszlop tartja. A torony törzsét két oszlop alkotja. A szoknya cserép-, a gúlasisak bádogfedésű. A szoknya alatti rész deszkaburkolatú. Bejárata a déli oldalon található. Egy harang lakik benne. 1922-ben épült, ma népi műemlék. A harangláb mellett egy 1911-ből származó kőfeszület áll Szűz Mária szobrával.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Babos Kálmán (Kozmadombja, 1825. március 21. - Budapest, 1892. november 9.), jogász

Apja uradalmi ügyész volt. Babos Pál öccse. Kőszegen, Zágrábban tanult, a jogot Pozsonyban végezte. 1845-től ügyvéd, majd Zalaegerszegen tiszti aljegyző, 1849 után törvényszéki jegyző. 1854-től Sopronban, 1855-61 között Zalaegerszegen törvényszéki bíró, utána Budapesten különböző bírói tisztségeket töltött be, 1886-tól kúriai tanácselnök. Jogi munkákon kívül névtelenül dolgozott a Pesti Hírlapba, beszédeket írt, szótárakat jelentetett meg.

Babos Pál (Kozmadombja, 1824. január 25. - Salomvár, 1861.), testőrtiszt

Babos Kálmán bátyja. Tanulmányait a belovári katonaiskolán végezte, 1845-48 között testőrtiszt volt Bécsben, a szabadságharc idején, 1848. szept. 27-től főhadnagy a Szepességben alakuló 19. honvédzászlóajnál. Az 1849. jan. 4-i kassai csatában fogságba esik. Hadbiróság elé kerül, mely megfosztja cs. kir. hadnagyi rangjától (Pest, 1850, máj. 31.), de szabadon engedik. Ettől kezdve haláláig visszavonultan élt Salomváron. A Pesti Hírlapban leveleket, a Hölgyfutárban verseket, elbeszéléseket jelentetett meg, majd fordításokkal jelentkezett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hazai okmt. V.1.
  4. ZO. I. 284.
  5. 1422.II.22.N.Muz.
  6. 1408. ZO.II.337.- 1426. Dl. 11808
  7. ZO.II.453.
  8. Hazai okmt. IV. 309.
  9. Ostffy cs. Z. 5.
  10. ZO. II. 622.
  11. Kozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  12. Kozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  13. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]