Csébi Pogány család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A csébi Pogány család címere (Siebmacher könyvéből)
A csébi Pogány család címere. Csébi Pogány Alajos dunakiliti kúriájánál.

A csébi Pogány család egy ősrégi Zala vármegyei eredetű nemesi család, amely az évszázadok során több vármegyére terjedt ki.

A család története[szerkesztés]

A zalai ág[szerkesztés]

A legkorábbi ismert őse a családnak, Enyerei Herczeg, akinek a fia Enyerei Imre (fl. 1279-1324) a 13. század végén és a 14. század elején élt. Enyerei Imre első feltűnése 1273-ból való, azon csaták egyikében, melyet IV. László magyar király a II. Ottokár cseh király ellen viselt. Imre ahhoz sereghez tartozott, melyet Kőszegi Nagy Henrik bán fia, Kőszegi János gróf vezetett, és melynek különös feladata volt a soproni végeket oltalmazni. E hadjáratban maga László király is jelen volt, mert az 1279-ben kelt adománylevél azt tartja, hogy Enyerei Imre mester, "noha e csatában maga is keményen megsebesült, mégis az ellenség közül egy vitézt foglyúl vitt a király elébe." E vitézség jutalmául László király Enyerei Imrének (és vele együtt Dénes mesternek Tamás gróf fiának közösen) ajándékozza Zala vármegyében Apsa földét, kivévén (eximendo) azt előbb Zalavár hatósága alól, mint puszta helyet. A birtokba iktatást a veszprémi káptalan teljesítette még azon évben; a megosztást pedig az adományosok között a türjei convent szintén 1279-ben.

1326 április 7.-én Károly Róbert Enyerei Imre fiának, Enyerei Miklósnak (fl. 1324-1328) és testvéreinek (Tamásnak, Andrásnak és Istvánnak) adományozott egy sisakdíszt, amelyen szerepelt egy kiterjesztett két szárnyú csőrében leveles ágat tartó arany sólyom; ez majd a csébi Pogány család címerének a pajzs alakjává vált. Ez volt a legkorábbi magyar címeradomány, amely ekkor még csak sisakdíszadomány formában létezett. Enyerei Imre fia, Enyerei András (fl. 1324) vitte tovább a családot, és az ő unokája, Enyerei Péter (fl. 1328) fia, Enyerei István volt az első aki a "Pogány" vezetéknevet vette fel: ilyen módon Pogány Istvánként (fl. 1379-1400) szerepelt; 1400-ban "magister"-ként szerepelt. A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei Csében és Salomváron feküdtek.

Pogány Istvánnak a több gyermeke közül Pogány I. Péter volt, aki tovább vitte a családot: Pogány I. Péter 1412. november 4. és 1415. augusztus 23. Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány II. Péter, királyi udvarmester volt 1499-ben, sembergi kapitány 1486-ban, majd Pozsony vármegye főispánja 1495 és 1500 között.[1] Hunyadi Mátyás magyar király korában az udvar utazásának csebi Pogány II. Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányítója.[2] Másrészt, Pogány I. Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi Pogány Imre (fl. 1427-1476) volt, aki pallosjogot szerzett 1458-ban. A zalalövői falut a testvérek, Pogány Dénes (fl. 1427-1488) és Pogány Imre, 1470-ben kapták az uralkodótól és kezdetben közösen birtokolták.[3] Pogány Imre felesége az Osl nemzetségből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya; ugyanakkor leszármazottja volt Osl nembeli I. Herbord főlovász és főétekfogó mesternek és Hahót nembeli Lendvai Miklós Horvát-Dalmát bánnak. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya, Terjék László és ákosfalvi Sárkány Veronika lánya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.[4] Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; 1526-ban a mohácsi csatában esett el. Zsigmondnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit 1516-ban vett el.

Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára (fl. 1535-1567), polyanai Brodarics Mátyás (fl. 1516-1549) kamarás felesége. Brodarics Mátyás 1547-ben máramarosi sókamaraispán volt;[5] fivére, Brodarics István kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, osztopáni Perneszy Andrásné. A két Brodarics asszony révén az osztopáni Perneszy család földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.[6][7]

Csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán gyermeke, csébi Pogány Péter, aki Zalában volt földbirtokos és feleségül vette szerdahelyi Dersfi Erzsébetet. A házasságukból négy fiú- és egy leány gyermek született: Pogány Gáspár, Pogány Boldizsár, Pogány János, Pogány Menyhért és Pogány Anna, akinek a férje az Illésházy családból származó illésházi Illésházy Tamás, Pozsony vármegye alispánja volt.

A máramarosi ág[szerkesztés]

A család ága csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik. Unokája, Péter fia, csébi Pogány Menyhért 1562-ben Máramaros alispánja; felesége gönczruszkai Korniss Anna, Korniss Gáspár huszti várkapitány és Dolhay Ilona lánya volt. Ugyanabban az évben, 1562-ben, a Pogány testvérek között történet egy megállapodás. Boldizsár és János, a Zala megyei birtokokat szerezték, és Menyhért a Máramaros megyei birtokokat.[8]

Ez az ága a családnak mai napig is létezik.

Nevezetes családtagok[szerkesztés]

  • Csébi Pogány I. Péter, Zala vármegye alispánja 1412 és 1415 között.
  • Csébi Pogány II. Péter, királyi udvarmester 1499-ben, sembergi kapitány 1486-ban, Pozsony vármegye főispánja 1495 és 1500 között.
  • Csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán, királyi zászlótartó, a királyi tábla ülnöke a Jagelló-korban.
  • Csebi Pogány István (1908-1979), festő
  • Csebi Pogány Alajos (1932), műgyűjtő

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 99.o.
  2. Visegrád ezer éve
  3. Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 004
  4. Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 003
  5. Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához
  6. Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára
  7. Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287.o.)
  8. Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30.o.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Pogány family
A Wikimédia Commons tartalmaz Csébi Pogány család témájú médiaállományokat.