Balatonszepezd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonszepezd
Balatonszepezd római katolikus temploma
Balatonszepezd római katolikus temploma
Balatonszepezd címere
Balatonszepezd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Dr. Sebestyén László Imre (független)[1]
Irányítószám 8252
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 368 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonszepezd (Magyarország)
Balatonszepezd
Balatonszepezd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 06″, k. h. 17° 39′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 06″, k. h. 17° 39′ 32″
Balatonszepezd (Veszprém megye)
Balatonszepezd
Balatonszepezd
Pozíció Veszprém megye térképén
Balatonszepezd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonszepezd témájú médiaállományokat.

Balatonszepezd község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton északi partján helyezkedik el, Balatonfüredtől 24 km-re, Zánka és Révfülöp között. Autóval a 71-es főúton közelíthető meg. Vasúti megállói a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalonː Balatonszepezd megállóhely és Szepezdfürdő megállóhely. Három részre tagolódik a község: a tulajdonképpeni falura középen, amelyet a helyiek Balatonszepezdnek hívnak, tőle nyugatra található Szepezdfürdő, keletre pedig a Viriusztelepnek nevezett nyaralótelep, amelynek 1913 és 1961 között szintén volt saját vasúti megállóhelye (1959-ig Viriustelep, utána Balatonszepezd felső néven).[3][4]

Története[szerkesztés]

A falut nevét 1164-ben Zepuzd néven említik az írások.[5] Eredetileg zalai várföld és királyi udvarnokföld volt.[6] A 12. század közepén az Atyusz nemzetségnek voltak itt földjei.[6][7] Templomát a 13. században építették román stílusban.[8] Ekkoriban részben királyi udvarnokok lakták a települést, akiknek a földjét IV. László király 1276-ban Rátóti Roland bánnak adományozta. A veszprémi püspökségnek és a somogyvári bencés apátságnak szintén voltak itt birtokai, valamint a 14. századtól a Rátótiak (Gyulafiak) mellett helyi nemesek is rendelkeztek földekkel a faluban.[7][8]

A török hódoltság pusztításai miatt – 1548-ban felégették a helységet – egy időre elnéptelenedett a falu,[6] a 18. század közepén német telepesek költöztek ide.[8] 1799-ben Vályi András német faluként ír a településről, és Szepesd névvel illeti.[9] Első fürdőtelepét a 19-20. század fordulóján Virius Vince hozta létre a saját birtokán, amelyet később Viriustelepnek (illetve Viriusztelepnek) neveztek el.[8][10]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • Dr. Sebestyén László Imre (független): 2014–
  • Márton József (független): 2010–2014[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,7%-a magyarnak, 2,6% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,3% horvátnak, 0,3% lngyelnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 11,4%, evangélikus 3,2%, felekezeten kívüli 10,9% (25,2% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 13. században épült román stílusban a Balatonon viharba került halászok fogadalmának köszönhetően. Ez a környék egyetlen fogadalmi temploma.[8] Első említése 1288-ből származik, s Szent András nevére szentelték fel,[7] ma azonban már Szent István király nevét viseli.[13] 1774-ben már erősen romos volt az állapota, mai formájában való újjáépítésére 1888-ban került sor népies barokk stílusban, de jelentős része ma is középkori eredetű.[7]
  • Református templomát a 18. század végén építették későbarokk stílusban.[8][14]
  • Evangélikus templomát 1800 körül építették későbarokk stílusban.[8][15]
  • A Sebestyén-kastélyt Sebestyén Gyula néprajztudós építtette tudor-stílusban 1906-ban Szepezdfürdőn. Az épületet 1946-ban államosították, ezt követően hosszú ideig a várpalotai bányák üdülőjeként funkcionált. Az 1990-es években egy olasz üzletember tulajdonába került, aki a fiáról Sir David kastélynak nevezte el, felújította, és kastélyszállót nyitott benne.[16][17][18] Érdekessége, hogy éttermének falán vadászjeleneteket ábrázoló freskók láthatók.
  • A Pogánykő székely rovásokkal teleírt homokkőszikla, amelyet az évtizedekig a településen élő Sebestyén Gyula emlékére állítottak 1963-ban.[8][19][20]
  • Virius Vince emlékoszlopát 1935-ben emelték a település keleti részén, 1988-ban felújították. Virius Vince (Topolya, 1847. július 20. – Balatonszepezd, 1918. június 19.) a falu melletti erdőterületen szőlőt telepített és konyakgyárat hozott létre, kialakította a később Viriustelepként ismertté vált fürdőtelepet, amelyhez saját költségén – azóta megszűnt – hajókikötőt (1912) és vasúti megállót (1913) is létesített, jelentősen hozzájárulva a település fürdőéletének fellendüléséhez.[4][10][21]
  • A Néprajzi Gyűjtemények Háza 2004 nyarán nyílt meg.[8]

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés]

  • Részben Balatonszepezden játszódik Györe Balázs Halottak apja című novellája.[22]
  • Petőcz András A születésnap című regénye ugyancsak részben a településen játszódik.[23]
  • A Munkaügyek című komikus televíziós sorozat egyik visszatérő motívuma a "Szepezdi Köztisztviselő Találkozó". A korábbi epizódokban csak említés szintjén bukkant fel olykor ez a képzelt rendezvény, de a III. évad 8. epizódja (Műkedvelő előadás) kifejezetten a munkaügyeseknek e találkozóra való felkészüléséről, és az ottani fellépésükről szólt.[24]
  • Balatonszepezd a címe a Pál Utcai Fiúk zenekar egyik számának.[25]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balatonszepezd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Balatonszepezd településképi arculati kézikönyv (pdf). Balatonszepezd községi önkormányzata, 2017. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
  4. a b Dr. Vértes László: Virius Vincéről pp. 11. Révfülöpi képek, 2011. 09. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  5. Balatonszepezd. Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 20. 
  6. a b c Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.. Veszprém megyei múzeumok közleményei 11., 1972 [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. a b c d Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. Veszprém megyei múzeumok közleményei 1., 1963 [2018. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. a b c d e f g h i j Látnivalók Balatonszepezden. Balatonszepezd község önkormányzata. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  9. Vályi András: Magyar országnak leírása, 3. kötet. Arcanum, 1799. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  10. a b Sebestyén Panzió - képeslap, Balatonszepezd, Viriustelep, 1928. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
  11. Balatonszepezd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  12. Balatonszepezd Helységnévtár
  13. Balatonszepezd. templomaink.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  14. Református templom. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  15. Evangélikus templom. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  16. Várak és kastélyok, Castles. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  17. Gévay Panzió, Heinrich kúria, Balatonszepezd, 1930-as évek eleje. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  18. Titokzatos olasz kastély a 71-es út mellett- Sir David Kastélyszálló. WeLoveBalaton.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  19. Pogánykő. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
  20. Pogánykő - Balatonszepezd. utisugo.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
  21. Varga Béla: Virius Vince. Veszprém megyei életrajzi lexikon, 1998. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  22. Györe Balázs: Halottak apja. Élet és Irodalom, 2002. május 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  23. Petőcz András: Balatonszepezd, második szülőfalu. spanyolnatha.hu, 2008. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  24. Munkaügyek / Műkedvelő előadás. Port.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  25. Balatonszepezd - Pál Utcai Fiúk. youtube.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)

További információk[szerkesztés]