Mihályháza
| Mihályháza | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Járás | Pápai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Mészáros Géza (független)[1] |
| Irányítószám | 8513 |
| Körzethívószám | 89 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 763 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 35,97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 21,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mihályháza
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 18′ 20″, k. h. 17° 20′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 20″, k. h. 17° 20′ 20″ | |
Mihályháza
Pozíció Veszprém megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihályháza témájú médiaállományokat. | |
Mihályháza község Veszprém megyében, a Pápai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Vonattal elérhető a Győr–Pápa–Celldömölk-vasútvonalon. Celldömölktől keletre, Nemesszalók északkeleti szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nevét 1421-ben említették először Myhalhaza alakban. Ekkor kapta Zsigmond királytól Kocsi András királyi udvarnok érdemeiért a Veszprém megyében fekvő Mihályfalva (Keszegmihályfalva) nevű birtokot, mely előtte az örökös nélkül elhalt Keszeg Mihályé volt. A település neve ismét 1488-ban bukkan fel ismét ugyancsak "Myhalhaza" alakban; ekkor részben Nádasdi Imre jószága, részben kuriálista nemesek birtoka volt, majd 1563-ban Mihályháza, másként Alsó Nádasd, 1696-ban Nemes Mihályháza alakban fordult elő.
A fiatalabb helységek közé tartozik, mert a -telke. -laka, -háza utótaggal alakult helységnevek az Anjou-korra jellemzők, bár a 13. század elején szórványosan felbukkannak. A falu a 15. században vált ki Nádasd (közelebről Alsónádasd) területéből. (A kurális nemeseket 1696-ban királyi vadászoknak nevezték.)
A reformáció kezdetére nincs adatunk, de már 1652-ben volt templom, amit 1733-ban renováltak. 1652-ből maradt fenn egy (kép és kereszt nélküli) harang, mely 1866-ig megvolt (tűzvészben elolvadt). A török és kuruc háborúk idején az említett harang a Marcal iszapjába volt elrejtve. 1708-ban a németek felégették a falut, de a templom megmaradt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 1,8% cigánynak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,3%, református 33,3%, evangélikus 23,6%, felekezeten kívüli 8,2% (13,3% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom
1779-ben épült, a 29 méter magas torony pedig 1814-ben.
- Evangélikus harangláb
- Katolikus templom
- Emlékművek
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában
- Veszprémi Káptalan levéltára.
- Mihályháza Református Egyházközség jegyzőkönyvei
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mihályháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Mihályháza Helységnévtár
