Káptalantóti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Káptalantóti
Káptalantóti templom 1.JPG
Káptalantóti címere
Káptalantóti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Csom Károlyné (független)[1]
Irányítószám 8283
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 472 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Káptalantóti (Magyarország)
Káptalantóti
Káptalantóti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 30′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 30′ 48″
Káptalantóti (Veszprém megye)
Káptalantóti
Káptalantóti
Pozíció Veszprém megye térképén
Káptalantóti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Káptalantóti témájú médiaállományokat.

Káptalantóti község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban van gólyafészek.

Története[szerkesztés]

Látkép Káptalantóti fölül

Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.

A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).

A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.

Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.

A ma is álló római katolikus temploma 1765-1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,4%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (13,7% nem nyilatkozott).[3]

Híres személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Káptalantóti, termelői piac[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Káptalantóti Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]