Csobánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csobánc
A Csobánc nyugat felől
A Csobánc nyugat felől

Magasság 376 m
Hely  Magyarország, Veszprém megye, Gyulakeszitől keletre
Hegység Balaton-felvidék, Dunántúli-középhegység
Típus vulkanikus
Terület ~3 km2
Kor 260 millió év
Elhelyezkedése
Csobánc (Magyarország)
Csobánc
Csobánc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 18″, k. h. 17° 30′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 18″, k. h. 17° 30′ 17″
Csobánc (Veszprém megye)
Csobánc
Csobánc
Pozíció Veszprém megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánc témájú médiaállományokat.

A Csobánc egyike a Balaton-felvidéki tanúhegyeknek. A legismertebb Badacsony és Szent György-hegynél kisebb, de csupasz lapos teteje lévén körbe nyílik a kilátás északra a Sümegi vártól déli irányban a Balatonig, de - tiszta, páramentes időben - a légvonalban 100 km-re lévő pécsi tévétorony is látható. Fokozottan védett terület, természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Az Országos Kéktúra útvonala korábban a hegy keleti oldalán haladt el, jelenleg viszont északról kerülve fölvezet a Csobánc tetejére is. Kedvelt siklóernyős hely.

Lapos tetején található a 13. században épült Csobánc várának romja, melyhez a hasonnevű uradalom és falu tartozott, ami 1841-ben még létezett. A hegyen ivóvíz nincs.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gyulakeszi, Diszel és Káptalantóti települések között, a Tapolcai-medencében magasodik a Tapolcához a legközelebb eső tanúhegy, mely földtani jellege miatt szorosan kapcsolódik a szomszédos Káli-medencéhez. Lábánál, előbb Diszelen, majd Gyulakeszin átfolyva kanyarodik az Eger-patak a Balaton felé.

5-40%-os lejtők jellemzik. Leglankásabb (átlagosan 17-25%-os lejtői) a nyugati, délnyugati illetve keleti fekvésű területei, ezért is a csúcs megközelítése csak gyalogosan lehetséges, Gyulakeszi, vagy Diszel felől ajánlott. A tető fennsíkját csupán a hajdani vulkáni kürtő mélyedése és az ember által kialakított ciszternák, és a várárok töri meg.

Keletkezése[szerkesztés]

A Pannon-tenger homokréteg-üledéke által feltöltött hatalmas fennsík tetejére bazaltvulkánok lávája ömlött szép szabályos foltokban, és a bazaltsapka megvédte a homokot, melyet a tenger kiszáradásakor elsősorban a szél - és több más természeti elem - körüle az idők folyamán elhordott. Később aztán, mikor már a pannóniai rétegek alaposan lepusztultak, újra működésbe lépett a vulkáni tevékenység, de ekkor már a kráterből nem láva, hanem kőtörmelék (tufa), forró víz és iszap lökődött ki. K/Ar meghatározás alapján a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.

A hajdan észak-északkeleti irányban szálban álló bazalttufát a 21. századra vastag bazalttörmelék fedi, dél-délkeleten a felszínen kis tömegben, akár szinte vízszintesen jelenik meg a vékonyan oszlopos bazalt, a sorozatos kitörések kürtőinek a maradványaiként. A hegy nyugati oldalán a csuszamlások jellemzőek. A sugarasan szétfutó deráziós[m 1] és eróziós-deráziós völgyek a hegy teljes területén megfigyelhetők. A Csobánc délnyugati lejtőjénél Gyulakeszi határában található Papsapka (vagy Kőmagas) sajátos kvarcit-tömbje vulkáni utóműködés eredményeképpen jött létre, mai formájukat a szél és víz (jég) munkája alakította ki.

Felépítése[szerkesztés]

Két csonka kúpból áll: egy alsóból, amely kora triász- és szarmatakorú üledéken előbukkanó pontusi agyag, kavics és homokrétegből áll 240-300 méter magasságig, és egy felsőből, mely egy meredek oldalú bazaltkúp.

A hegy északnyugati lejtőjén, 200 m tengerszint feletti magasságban feltárt bazaltbányájában a bazaltoszlopok anyaga kokkolitos[m 2] (és napszúrásos), melyet útépítéshez murvaként hasznosítottak.

Élővilága[szerkesztés]

A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. Mivel bazaltja kevésbé volt alkalmas bányászásra, oldalán csak egy úgynevezett "bicskabánya"[m 3] működött, mely csupán kisebb „tájsebet” okozott, ám falain és a kőomlásokon él a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, de virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, illetve a hajdani várkertből kivadult orgonaliget.

Domboldalain máig virágzó a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Derázió: lejtős tömegmozgások anyagmozgató, szállítóközeg nélküli felszínformáló folyamatai.
  2. Kónya Péter, Dr. Mádai Ferenc, Dr. Szakáll Sándor: Eltérő kőzetfizikai paraméterekkel rendelkező uzsai bazaltminták ásvány–kőzettani vizsgálata (Miskolci Egyetem), Építőanyag a Szilikátipari Tudományos Egyesület lapja; 61. évfolyam 1. szám - 2009.
  3. Bicskabánya: többször felnyitott, illetve bezárt, rövid élettartamú kis bánya. (Forrás: Szvircsek Ferenc: A kazári barnakőszén-bányászat történeti fejlődése URL)

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyar országnak, s a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográphiai tekintetben. Első kötet, 2. kiadás - 1841
  • Csobánc – Balcsi.net
  • Siklóernyőzés a Csobáncról – Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Tapolcai-medence – Balaton-felvidéki Nemzeti Park (hozzáférés: 2014. június 15.)

További információk[szerkesztés]