Iborfia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iborfia
Iborfia címere
Iborfia címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Lakatos József[1]
Irányítószám 8984
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 11 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 3,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 236[3] m
Terület 2,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iborfia (Magyarország)
Iborfia
Iborfia
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 21″, k. h. 16° 44′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 21″, k. h. 16° 44′ 55″
Iborfia (Zala megye)
Iborfia
Iborfia
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iborfia témájú médiaállományokat.

Iborfia község, törpefalu Zala megye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település az érett középkor óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Emiatt lett a falu Magyarország legkisebb lakónépességű, önálló önkormányzattal rendelkező települése,[4] mindössze kilenc fő lakossal (2012).[5] A falu közbiztonságáról Gellénháza körzeti megbízottja gondoskodik. A településen nem működik állandó kereskedelmi egység, posta vagy polgárőrség, ugyanakkor a különböző vállalatok által működtetett mobilboltok járművei rendszeresen érintik a községet.[6]

Fekvése[szerkesztés]

A település Zala megye megyeszékhelyétől, Zalaegerszegtől 18 kilométernyire délnyugatra, Lickóvadamos és Petrikeresztúr között fekszik, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban, a Zalai-dombság középső részén, a Göcsej dombjai közt. A legközelebbi lakott település Petrikeresztúr, amely mintegy két kilométernyire található a falutól nyugat-északnyugat irányban. Iborfiát északkelet felől Lickóvadamos, északról Ormándlak, északnyugatról Gombosszeg, nyugatról Petrikeresztúr, délről Zalatárnok határolja.

Vízrajz[szerkesztés]

Felszíni vizeit a falu északnyugati szélén a Nagylengyeli-patak, északi irányban tőle pedig a Gellénházi-patak szállítja el. A Nagylengyeli-patak vonala alkotja egyben a település északnyugati határvonalát, míg a Gellénházi-patak a falu északi, északkeleti részének természetes határszakaszát képezi. A Gellénházi-patak a falutól északra, Iborfia külterületének legészakibb pontjának közelében torkollik bele a Nagylengyeli-patakba. A település a Gellénházi-patak és a Nagylengyeli-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Nagylengyeli-patak a Cserta folyó bal oldali mellékvize. A település felszíne több, egymással alá-fölérendeltségi viszonnyal rendelkező vízgyűjtő-terület részét képezi a kisebb dombvidéki patakoktól haladva a több országot érintő folyamig bezárólag. A terület Cserta folyón túl, a Kerka, a Mura, a Dráva és végül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ezek mindegyike pedig a Fekete-tenger vízgyűjtőjének részét képezi.

Közlekedés-földrajzi helyzet[szerkesztés]

A település közlekedés-földrajzi helyzete nem kielégítő. A községet alsóbbrendű, számozatlan utak kötik össze a szomszédos Petrikeresztúrral és Lickóvadamossal. A faluból nyugat felé a 7401-es, keleti irányban a 7402-es számú alsóbbrendű közúton érhető el az északkelet felé 17 kilométer távolságban elhelyezkedő megyeszékhely, déli irányban pedig a legközelebbi főútvonal a 75-ös főút Zalatárnoknál, valamint a 75-ös főúton haladva keleti irányban Bak településnél a 74-es főút. A falu félreeső földrajzi fekvése miatt csak déli irányból van közúti összeköttetésben a szomszédos Lickóvadamossal, valamint a tőle mintegy két kilométernyire, nyugati irányban fekvő Petrikeresztúrral szintén alsóbbrendű út köti össze. Személygépkocsival közlekedve 60 km/h átlagsebességet figyelembe véve 17 perc alatt elérhető a megye legnagyobb városa, Zalaegerszeg. A települést nem érinti sem helyi érdekű, sem országos vasútvonal. A legközelebbi vasútállomás a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen található. A községben nem található helyközi járatok számára épített buszmegálló.[7] A legközelebbi helyközi buszmegálló Petrikeresztúron, valamint Lickóvadamos Vadamos elnevezésű településrészén található.

Településföldrajz[szerkesztés]

Iborfia területe 259 hektár.[8] A falu területe a külterületekkel együtt a legszélesebb pontján kelet-nyugati irányban mintegy 1,2 km széles, míg észak-déli irányban valamivel több, mint 2 kilométer hosszan nyúlik el. A település főutcája mintegy 600 méter hosszú. A település orsós alaprajzú falu, amely jellemzője, hogy egyutcás, de a település közepén térré szélesedik.

Geológia[szerkesztés]

A terület felszínét észak-déli irányú völgyek és velük párhuzamos dombok vonulata alkotja. A térség legrégebbi kőzetei a perm időszak végén keletkeztek, amikor a vidék megsüllyedt. Ezzel egy üledékgyűjtő jött létre, amely a triász idején is fennállt, és amelyben a környék szénhidrogénkészleteinek forrása kialakult. A jura és az alsó kréta során további tengeri üledékek rakódtak a korábbi rétegekre. A vidék kőzeteinek jelentős része harmadidőszaki képződmény: a területet, újbóli süllyedése miatt elöntötte a tenger az eocén korban, majd az oligocén idején szárazfölddé vált. A miocén idején megsüllyedt vidékre vastag sekélytengeri üledéktakaró rakódott, majd a felszín kissé megemelkedett, s kialakultak a dél-zalai olajmező olajcsapdái is. Később a tenger egyre sekélyebbé vált, a víz visszahúzódott és lassanként szárazulat alakult ki. Ezt követően az Ős-Mura és az Ős-Rába hordalékkúpokkal töltötte fel a zalai felszínt. Ezután lassan emelkedni kezdett a terület, amely darabokra tört és fokozatosan elérte a mai kinézetét a felszíni formavilág. Az eljegesedések során alakult ki a Göcsejre jellemző homok-, vályog- és lösztalaj, amely máig jellemző a vidékre.[9]

Éghajlat[szerkesztés]

A terület éves csapadékmennyisége meghaladja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónap a június és a július. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A tenyészidőszak alatt átlagosan 450 mm csapadékra lehet számítani. A csapadékos napok száma mintegy 95 körül alakul. Havazásra elsősorban a december-február közti időszakban lehet számítani, januárban van a legnagyobb esélye a havazásnak. Átlagosan 81 a hótakarós napok száma évente. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra, amelyből a tenyészidőszakra 1300-1350 óra napsütés jut. A nyári napok száma 64-65, a hőségnapoké kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is. Az első fagyos nap október 15. környékén, míg az utolsó április 25-26. környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napos. Az uralkodó szélirány északi, de a déli, délnyugati szél is gyakran előfordul. A völgyek mélyebb elhelyezkedése kedvez a ködképződésnek.[9]

Története[szerkesztés]

Iborfia térképe az 1806–1869 közt készített második katonai felmérés idejéből

A község első írásos említése a 13. századból, IV. Béla király uralkodásának idejéből, 1237-ből származik Yborfa formában, 1773-ban már mai írásmóddal, Iborfiaként találkozhatunk vele, 1851-ben Iborfa néven említik.[10]

Első okleveles említése 1237-ből: „...poslea trausit aquam Tarum et vodit pirum, a piro protenditor supra Tarna od alwarem quam vulgus vocat apathalmafa et ibi sunt unite, deinide vodit a Yborfia et ibi est meta, et cadit iterem in 4 aquam Turma el...

Nevének eredete homályos, de vélhetően a régi magyar Ibor férfinévből származik. Egy másik feltevés szerint a terület középkori birtokosa, Isebori János volt, aki 1338. április 14-én több besenyő nemestől átvette Nagy-Liszkó (a mai Lickóvadamos) területét. Feltételezhető, hogy a birtokos családnevéből rövidült le Iborfia alakra a falu neve. A települést az 1466-ban és 1513-ban Iborlyzko néven említik az iratok. Ekkor Liszkóval (a mai Lickóvadamos) alkotott közös települést.[11]

A török hódoltság korában a falu lentebb helyezkedett el, az Ormánd nevű területen, majd később átköltöztek a falu lakói a jelenleg is lakott részre.

1790-ben a kataszteri összeírás során három nemest írtak itt össze, akiknek családnevei a következők voltak: Ábrahám, Patay. Kettő nemesnek azonos családneve volt. 1828-ban 57 lakosa volt, akik közül 36 fő római katolikus vallású, 21 fő evangélikus volt.[12] Az 1829-es összeírás alapján 5 nemes lakott a településen, akiknek családnevei a következők voltak: Ábrahám, Fitos, Patay, Salamon, Smodits.[13] Leginkább nemesek lakták, nemesi kiváltságait 1848-ig megtartotta. 1845-ben 17 kétségtelen nemes került összeírásra a faluban, melyek között 13 fő Ábrahám családnevű, három Salamon családnevű és egy Bertalan családnevű volt.[14] A falunak 1880-ban 55 lakosa volt, akiknek mindegyike magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A falu népessége szépen gyarapodott a 19. század végén és a századforduló idején. 1890-ben már 105 fő, 1900-ban 130 fő élt a településen. 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145 fő volt a falu lélekszáma.[15] A község történelme során mindig is kis területű és lélekszámú falu volt, melynek lakói elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az állattenyésztést főleg szarvasmarha- és sertéstenyésztés alkotta az 1900-as években. A település 1922-ig a nagylengyeli anyakönyvi terület része volt. A falu 1925-ben a petrikeresztúri körjegyzőséghez tartozott, Zala vármegye Novai járásában.[16] A faluban megtermelt mezőgazdasági terményeket már a huszadik század elején és a század harmincas éveiben is Zalaegerszegre szállították eladásra. A faluban régi hagyomány volt a kosárfonás, de ezt elsősorban háztáji szükségletek kielégítésére használták. A század húszas éveiben kopott ki a hagyományos öltözék, a széles szoknya, széles gatya, ráncos csizma viselete az itt lakók által viselt ruhadarabok közül.[16] A 19-20. század fordulóján 130 lakosa volt, ez 1941-re 43 fővel emelkedett és elérte a település történelme során feljegyzett legnagyobb, 173 fős létszámot.

Év Szarvasmarha Változás Tehén Változás Változás Sertés Változás Juh Változás Baromfi Változás Méhcsaládok Változás
1895 42 - 15 - 10 - 55 - 40 - 143 - 0 -
1911 86 32 16 82 98 0 0
1935 79 44 20 84 0 265 9
1942 123 45 23 97 0 0 0
1962 115 57 28 105 0 0 0
1966 122 48 30 66 0 794 26[16]

A falu népszokásai az 1940-es évek közepe tájékáig tartották magukat, majd az ötvenes évekre teljesen elhaltak. A faluban 1946-ban nyitotta meg kapuit az általános iskola. Az iskola egyetlen tantermében összesen egy tanító tanított. 1948-ban a hét osztályos általános iskola első négy évfolyamára összesen 17 diák, ötödik és hatodik osztályba 8 hallgató, hetedik évfolyamra 4 tanuló járt, összesen 29 fő.[17] A hatvanas években a falu felső tagozatos tanulói Lickóvadamosra jártak iskolába.

A településen 1960-ban alakult meg a Haladás Mezőgazdasági Szakszövetkezet. A falu a hatvanas években a petrikeresztúri adóügyi megbízott illetékességi területéhez és a zalatárnoki állatorvos körzetéhez tartozott. Iborfia már 1969 óta közös tanácsot alkotott Gellénházával. Mivel nem volt helyben orvosi rendelő, ezért a gellénházai orvosi körzet része volt a falu. A településen a hatvanas években nem működött gyermekgondozási intézmény. A falut 1963-ban villamosították. 1966-ban daráló helyiség épült. A faluban könyvtár működött már a hatvanas években.[16]

1970-ben a népszámlálás adatai szerint Iborfián 114 fő élt és 25 lakóépület állt. A lakások száma a rendszerváltás idejére huszonkettőre csökkent.[18] A falu népességének több, mint fele (75 fő) aktív kereső volt. Ebből 47-en a mezőgazdaságban, 23-an az iparban, 5 fő egyéb iparágban volt foglalkoztatva. A falutól a legközelebbi vasútállomás 18 kilométernyire helyezkedett el a hetvenes években végzett felmérés adatai szerint. Autóbusz nem járt a faluba, azt a falu központjától két kilométerre elhelyezkedő Petrikeresztúr autóbusz megállóhelye volt hivatott ellátni. A községben megtermelt terményeket a falubeliek továbbra is Zalaegerszegre szállították eladásra. A falu házaihoz kiskert és konyhakert is tartozott. A konyhakertek átlagos mérete 30 és 80 négyzetöl között változott. A falu szőlőtermelése a közeli Petrikeresztúrhoz tartozó szőlőhegyeken folyt és napjainkban is a Pató, a Keresztúri- és a Csőszi-hegyen vannak az iborfiai lakosok szőlőbirtokai.[19] A borospincék mindössze 4 százaléka épült 1945 után. A község lakóinak mintegy húsz százaléka járt úgynevezett summás munkákra Tolna, Baranya és Somogy megyékbe. A faluból az iparban dolgozók közül 15 fő a Nagylengyeli Kőolajüzembe járt dolgozni. A faluból csak férfiak jártak el dolgozni máshová. Már a hetvenes évek előtt megindult a faluból az elvándorlás. Előbb lassan, majd a hetvenes évektől kezdve egyre drasztikusabban csökkent a falu lakossága. A megfelelő megélhetést biztosító munkalehetőségek és a helyi oktatási intézmények hiánya, valamint a település félreeső fekvése miatti nehéz megközelíthetőség a népesség megfogyatkozásához vezetett. Tizenöten végleg elköltöztek a településről. A faluból elköltözők főleg az iparosodás és a jobb megélhetés miatt elsősorban Zalaegerszegen és a Nagylengyeli Kőolajfinomítónál helyezkedtek el, akiknek biztos megélhetést adott új lakhelyük. A falu lakói közül többeknek adott kereseti lehetőséget az állami erdészetben való munka.[16]

A település elszigeteltségén javított, hogy 1975 óta portalanított műúton lehet elérni.

A faluban összesen huszonöt ház épült a huszadik században. 1995-ben készült el a község többcélú faluháza, amelyben az önkormányzati hivatal működik, valamint itt rendel a háziorvos és az intézmény különböző lakossági összejövetelek megtartására is szolgál. A településen van kiépített villamosenergia-, víz-, vezetékes telefon- és gázhálózat. A falu mai háztartásainak közel fele gázzal fűt. A község szennyvízkezelését szennyvíz szippantására és elszállítására alkalmas járművekkel végzik.[20] A településen a helyi önkormányzatnak is helyt adó faluház épületében található a községi könyvtár is.[21]

A rendszerváltást követően az 1994-ben létrehozott kistérségi rendszerben Iborfia a Zalaegerszegi kistérséghez tartozott. 2014-től a közigazgatási felosztás átalakítását követően a falu a Zalaegerszegi járás része lett.

2009-ben a hivatalos adatok szerint mindösszesen 20 ház állt a településen, amely 2015-re mindösszesen 17 lakásra csökkent.[20][22]

Iborfia az analóg televíziós műsorsugárzásról történő digitális átállás során a VI. szerelési körzetbe tartozott.[23]

A településen elérhető a Telekom és a Telenor széles sávú mobilinternet hálózata, valamint a Vodafone 3G hálózata.[24][25][26]

A faluban évente megtartják a pünkösdi búcsút, amikor az Iborfiáról elszármazottak is hazalátogatnak szülőfalujukba.[27]

Iborfia régészeti feltárását, bejárását a zalaegerszegi Göcseji Múzeum szakemberei végezték el.[28]

Politikai élete[szerkesztés]

A 2006-os önkormányzati választáson a választók részvételi aránya 100 százalék volt. Ezzel Magyarország legkisebb települése rekordot ért el a választási részvétel alapján.[29]

Iborfián 2009-ben az európai parlamenti választásokon a 10 választásra jogosult állampolgárból tíz járult az urnák elé, akik közül heten a Fideszre, egy-egy szavazat pedig a Jobbik, az MDF és az MSZP pártokra érkezett.

A 2014-es országgyűlési választáson a szavazásra jogosult 11 választópolgár közül 9 fő adta le szavazatát, ami 82,8 százalékos részvételt jelent.

A 2014-es európai parlamenti választáson a névjegyzékben szereplő 11 választópolgár közül 10 leadta szavazatát (90,9% részvételi arány).

A 2014-es önkormányzati választáson a falu lakói a korábbi polgármesternek, Lakatos József független jelöltnek szavaztak bizalmat, akinek ez már a harmadik ciklusa egymás után a település élén. A választáson ellenfele Dömötör Géza volt, aki szintén független jelöltként indult. A választási bizottság elnöke Molnár Gergely volt, a bizottság egyik tagja pedig Kovács Zoltán.[27] A falu 14 választópolgárából 12 fő adta le szavazatát. A győztes 8 szavazatot, ellenfele 4 voksot kapott.[30] Érdekesség, hogy a választási névjegyzékben 2014-ben mindössze 14-en szerepeltek, ebből két jelölt indult a polgármesteri címért, és 3 a két képviselői helyért. Így összesen 5 jelölt volt, vagyis a lakosok 36%-a indult a választáson.[31]

A 2016. október másodikán tartott népszavazáson a választók 100 százaléka, azaz tíz fő adta le szavazatát a településen, mind a tíz fő a Nem lehetőséget választotta. Érvénytelen szavazat nem volt.[32] Mind a 10 fő nemmel szavazott.[33][34]

Iborfia vezetőinek listája[szerkesztés]

  • 1990–2002: Németh Géza, polgármester; Zsömle István, alpolgármester
  • 2002–2009: Kustán Jánosné, polgármester (2009 januárjában elhunyt.)[35]
  • 2009-től: Lakatos József, polgármester; Molnár Gergely, alpolgármester;[36]

Gellénháza központtal Iborfia, Gombosszeg, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak és Petrikeresztúr községek körjegyzőséget alkotnak. A települések körjegyzője Dr. Szemes Róbert.[37]

Demográfia[szerkesztés]

A település lakóinak száma 1778-ban 73 fő volt, 1792-ben 68, 1802-ben 67, 1830-ban 75, 1880-ban 55 fő volt, majd a község története során először az ezernyolcszáznyolcvanas években érte el a száz főt. 1890-ben már 105 fő élt a faluban. 1900-ban 130 fő, 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145, 1941-ben 173, 1949-ben 161 fő élt a településen. A település lakossága 1941-ben érte el a valaha mért legmagasabb népességszámot, mely ettől kezdve kezdett el kis mértékben csökkenni.[15] 1970-ben már csak 114 fő élt Iborfián. Iborfia lakossága a kilencvenes években még a harminc főt is meghaladta, ám ez 1995-től kezdve már csak 23 fő volt. 2001. január 1-jén 19 fő volt a lakosság, a 2011-es népszámlálás alapján Iborfiának 10 lakosa volt, addig 2014. január 1-jén a lakosságszám 8 fő volt, ami közel 58 százalékos népességfogyást jelent másfél évtized leforgása alatt. A falu lakossága mára a töredékére csökkent a múlt század negyvenes éveihez viszonyítva. Napjainkban mintegy 8-10 fő él a településen. Iborfián az átlagéletkor 55 év körül van. A település korábbi polgármestere szerint a választások idején a népességszám megugrik. Ezt a folyamatot a 2003-as és a 2007-es adatsor mutatja. A jelenséget a településre bejelentkezők okozzák, akik többnyire a képviselő-testületi, polgármesteri helyeket kívánnák betölteni, majd ennek sikertelensége esetén továbbállnak.[20]

Év Lakónépesség a tárgyév első naptári napján[18] (fő)
2001 19
2002 18
2003 22
2004 19
2005 15
2006 15
2007 24
2008 18
2009 12
2010 12
2011 10
2012 10
2013 9
2014 8
2015 11
2016 9

Háztartások[szerkesztés]

A falu állandó lakossága (9 fő) külön egyszemélyes háztartásokban él. Kettő fő ideiglenes lakosa van a településnek.[38] A település épületeinek egy részét németek vásárolták fel. A településen 2000-ig 22 darab, a 2001-es népszámláláskor 20, 2011-ben pedig 17 lakás került nyilvántartásba. A tizenhét lakásra jutó kilenc fős népességszám alapján 0,52 lakos jut egy lakásra a településen. a 2001-es népszámláláskor még 19 fő jutott 22 lakásra, ami lakásonként átlagosan 0,86 fő volt.

Nemzetiségi adatok[szerkesztés]

A 2011-es népszámláláskor a település lakóinak 81,8 százaléka magyarnak, 18,2 százaléka német nemzetiségi kötődésűnek vallotta magát.[18] 2015-ben egy osztrák hölgy élt Iborfián.[27]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A településen a lakosság vallási megoszlása a 2011-es népszámláláskor: 63,6 százalék római katolikus, református 9,1 százalék, felekezethez nem tartozó 18,2 százalék, nem válaszolt 9,1 százalék.[18]

2015-ben Iborfián 10 katolikus és kettő református vallású ember élt.[39]

A települést régóta túlnyomórészt katolikus vallásúak lakják. 1900-ban a népszámlálás adatai alapján az akkor 130 fős népességű falu lakosságának 76,4 százaléka (100 fő) vallotta magát római katolikus vallásúnak. 1910-ben a 127 fős falu lakóinak 81,9 százaléka, (104 fő) volt római katolikus vallású. 1920-ban ez az arány 84,1 százalék volt (122 fő) a 145 lakosú településen.

Iborfián a református közösség az összeírások alapján 1900-ban telepedett meg. Ekkor a népesség 21,5 százalékát tették ki 28 fő hívővel. 1910-re ez az arány 22 főre és 17,3 százalékra változott. 1920-ban 21 fő református volt a faluban, amely a népesség 14,5 százalékát alkotta.

Az izraelita közösség 1900-ban és 1910-ben egy fő volt (0,8%), 1920-ban két főt számlált, amely a falu lakóinak 1,4 százaléka volt.[15]

Iborfia címere

A település címere[szerkesztés]

Iborfia település címere pajzsfőnél vörössel vágott, kékkel és zölddel hasított csücsköstalpú pajzs. Az első vörös mezőben két egymással szembeforduló arany oroszlán alkotja e mező címerábráját. A második kék mezőben lebegő, fekete tetővel borított arany harangtorony. A harmadik zöld mezőben egymást keresztező, nyelükön álló arany kasza és gereblye, mögöttük egy szál arany búzakalász. A címerpajzs fölötti arany szalagra fekete betűkkel a település neve van írva.[40]

Az arany oroszlánok azt jelképezik, hogy a község területe az 1848-as évekig leginkább nemesek által lakott terület volt. A harangláb a falu harangtornyának stilizált képe és az összetartozás, a hit szimbóluma. A mezőgazdasági eszközök az itt élő emberek életére, és a település értékes természeti környezetére, falusi jellegére utalnak.[41]

Gazdaság[szerkesztés]

A településen nem található állandó kereskedelmi, vendéglátóipari egység, valamint nincs sem gyógyszertár, sem orvosi rendelő. A településre mozgóbolt jelleggel[42] különböző fagyasztott készételeket szállít minden hét negyedik napján a Family Frost,[43] valamint az ajkai székhelyű F&R Sütőipari és Kereskedelmi Kft. járművei különböző élelmiszerbolti termékeket szállítanak a faluba.[44] A településre a Prímagáz Hungária Zrt. járművei palackos gázt szállítanak.[45] Hetente két alkalommal szállítja Gellénházára az önkormányzat kisbusza az iborfiaiakat bevásárolni és gyógyszereiket kiváltatni. A település évente körülbelül 5 millió forintból gazdálkodik.[46]

Mivel a települést csak kevesen látogatják, ezért turizmusról csak az időnként a falut meglátogató újságírók, illetve a helyben illetékes vadásztársaság tagjai esetében lehet beszélni. A faluban található egy korszerű vendégház.[27]

A falu egyetlen munkáltatója a községi önkormányzat. A faluban a munkanélküliségi ráta 0 százalék, mivel az önkormányzatnál dolgozókon kívül többnyire nyugdíjasok lakják a települést. A munkaképes korú lakosság közül mindenkinek van állása.[47][48]

A település külterületén a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság hivatott vadászni,[49] a hozzá tartozó erdőrészletek a Zalaerdő Zrt. 5-ös számú zalaegerszegi erdészet kezelésében állnak.[50]

A településen a Magyar Posta úgynevezett mobilposta szolgáltatása működik, valamint levélszekrény van kihelyezve a falu főutcája mentén.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu nyugati részén horgásztó található.[51] Iborfia főutcáján helyezkedik el a település kettő haranglábja. Az egyik ezek közül a Magyar katolikus egyház filiája, a másik a Magyarországi Református Egyház hívőinek lelki üdvét szolgálja.[39] A községi köztemetőben három darab 150 év körüli öreg kislevelű hárs található, melyeket a 19. század második felében ültettek. A falu felől álló matuzsálem törzsének átmérője 2015-ben 425 centiméter volt. A fák egészségi állapota igen rossz, megmentésükre egy esetben nem mutatkozott esély, a többi két fa esetében fiatalító metszést javasolt egy szakember.[52]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Iborfia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Iborfia, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  4. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  5. A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. november 18.)
  6. ZALA MEGYEI POLGÁRŐR EGYESÜLETEK. zmpsz.hu Zala Megyei Polgárőr Szövetség. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  7. Ezek a települések tűnhetnek el Magyarország térképéről
  8. Iborfia adatai. ksh.hu. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  9. ^ a b A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  10. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  11. Iborfia középkori iratai. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  12. Iborfia Novai járás. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  13. Iborfia 1829. zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  14. Iborfia 1845. zml.hu Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  15. ^ a b c Hungaricana: Iborfia. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  16. ^ a b c d e Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Hahót-Izsófölde). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  17. Iborfia iskola 1948. hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  18. ^ a b c d Iborfia adatai. ksh.hu. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  19. Petrikeresztúr. kereszturiszovetseg.hu. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  20. ^ a b c Ahol kihaltak az MSZP-szavazók - kampányriport az ország legkisebb falujából. Origo.hu. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  21. Iborfia videó Origo.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)
  22. Iborfia község adatai. foldhivatalok.geod.hu. (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  23. VI. szerelési körzet településlista. nmhh.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  24. Lefedettség Telekom. telekom.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  25. Lefedettség Telenor. telenor.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  26. Lefedettség Vodafone. vodafone.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  27. ^ a b c d DÜBÖRÖG A KAMPÁNY A KILENCLAKOSÚ IBORFIÁN. borsonline.hu. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  28. Bondár Mária: Adatok a Délnyugat-Dunántúl kora bronzkori kutatási problémáihoz. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  29. Ahol 90 százalék elment szavazni. Index. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  30. Ahol 8 voks elég a kétharmadhoz. 24.hu. (Hozzáférés: 2015. október 27.)
  31. [1] Iborfia települési választás eredményei - valasztas.hu
  32. Iborfia választási adaatai 2016. valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. október 2.)
  33. Összesített adatok Iborfia településen (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2016. október 2. (Hozzáférés: 2016. október 3.)
  34. Hol voltak hiperaktívak, és kik a legnagyobb trollok?. index.hu. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  35. Haláleset miatt választanak ma Iborfián. ÖNkorNET, 2009. április 26. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  36. Képviselőtestület. korjegyzoseg.gellenhaza.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  37. Körjegyző. korjegyzoseg.gellenhaza.hu. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  38. Iborfia videó Origo.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)
  39. ^ a b Iborfia, a mi fiuknk. hetek.hu. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  40. Új címere van Iborfiának. zalaikilato.hu. (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  41. Iborfiai Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2011(II.28.) számú rendelete a község címeréről, zászlójáról, azok használatáról. Iborfiai Önkormányzat Képviselőtestülete. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  42. Értékesítési módok. viszki.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
  43. Mikor jövünk Önökhöz/Iborfia. frost.hu. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
  44. Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartása. ajka2.ajka.hu. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
  45. Gázfutár póló akció. primagaz.hu. (Hozzáférés: 2015. november 1.)
  46. Választási rekord Iborfián (magyar nyelven). csillagszuletik.rtlklub.hu. RTL Klub Híradó, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  47. Nyolc település, ahol nincsenek munkanélküliek. valasz.hu. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  48. Iborfia videó Origo.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)
  49. Rólunk. novt.hu. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  50. 5. sz. zalaegerszegi erdészet. zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  51. Iborfia. korjegyzoseg.gellenhaza.hu. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  52. Még sokáig lehetnének Iborfia díszei. zaol.hu. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
Reinel compass rose.svg Gombosszeg Ormándlak Lickóvadamos Héraldique meuble compas.svg
Petrikeresztúr

Észak
Nyugat  Iborfia  Kelet
Dél

Lickóvadamos
Zalatárnok Zalatárnok Zalatárnok