Gulyás Lajos (református lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gulyás Lajos
Született 1918. február 4.
Kisújfalu
Elhunyt 1957. december 31. (39 évesen)
Győr
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész

Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. február 4.Győr, 1957. december 31.) református lelkész. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték.

Élete[szerkesztés]

Gulyás Lajos-emlékmű Balatonszepezden

A Felvidéken született, családi gyökerei sokszor visszaszólították szülőföldjére. Iskolái elvégzése után is gyakran hazatért falujába. Gulyás Lajos puritán, de mégis öntudatos református és magyar szellemű családban, gyülekezetben, közéletben nevelkedett. A tragédiák már fiatalkorában beárnyékolták életét. A családját a rendszerek hol háborús bűnösnek, hol kuláknak nevezték.

A pápai teológia elvégzése után Balatonszepezden kezdte hivatását, majd Levélen 1948 májusától az elhurcolásáig folytatta, lelkészi pályáját. A Független Kisgazda Pártban politizált. 1947-ben megválasztották országgyűlési képviselőnek a tapolcai választókerületben. Megfogalmazása szerint 1948. augusztus 12-én „kirúgják onnét, – másokkal együtt – miután ez időre nálunk is, megvalósul a szovjet mintájú sztálini proletárdiktatúra

A mosonmagyaróvári per előzményei[szerkesztés]

A lelkész életének utolsó éveit, hónapjait a „levéli naplójá”ban örökítette meg. Az első bejegyzés 1948. május 15-én született meg. Az utolsót 1956. december 19-én írta meg.

Az események menetében előszór a mosonmagyaróvári gyilkos sortűzben való részvétele volt fontos jelentőségű. 1956. október 26-án óvta, minden szavával nyugalomra, békességre intette az embereket. Akkor is, amikor a katonák kivezették az elfogott ÁVH-s tiszteket, köztük Máté Lajos ÁVH-s tisztet. Őrizetüket a katonák, már a tömeg miatt nem tudták teljesíteni, így a fel dühödt emberek prédáivá váltak. Ebben a kiélezett helyzetben is, - a verés kockázatát vállalva -, lelkészi hivatását gyakorolta. „...Az ökölcsapásokból Gulyásnak is kijutott. A lelkész könnyebben megsérült, négy napig alig tudta mozgatni a nyakát, Máté életét viszont megmentette.”[1]

Próbált segítséget nyújtani a kiszolgáltatott embereknek, és erélyes fellépéssel igyekezett lecsillapítani, a sortűz miatt sokkot kapott embereket. Már hazakészült Levélre amikor az emberek útját állták és visszaküldték a tanácsba, hogy követelje a gyilkosok kiadatását. Miután újra kiment az emberek közé, sikerült megnyugtatni őket. Tudatosította, hogy minden fájdalom ellenére ők semmi esetre sem válhatnak gyilkosokká, nem vállalhatják az önbíráskodást. A felelősségre vonás az illetékes és tárgyilagos bíróságra tartozik.

Az ítélet[szerkesztés]

Naplója szerint: 1956. december 19-én a mosonmagyaróvári járási rendőrkapitányság (orosz páncélos kíséretében) az éjszakai órákban házkutatást tartott a parókián. Fegyvert kerestek nála, de a keresés eredménytelen volt. „...Hamarosan fenyegető cikk jelent meg róla a megyei lapban, a Kisalföldben. Gulyás Lajost egyre többen figyelmeztették: veszélyben az élete, családjával együtt meneküljön el. Erre kérte az általa megmentett Máté Lajos főhadnagy is, amikor Levélen meglátogatta.”[1]

Az államvédelem fegyveresei 1957. február 5-én a késő esti órákban tartoztatták le a levéli lelkipásztort. Születésnapot ünnepeltek. Az erélyes csengetésre hiába bújt a konyhájuk alatti pincébe. A vizsgálódó ávósok felfedezték a rejtőzködőt.

GULYÁS LAJOS III. r. vádlott – aki 1918. február 4-én született Kisújfalun, levéli – Újhelyi tér 19. – lakos, magyar állampolgár, nős Puskás Gabriellával, 3 gyermek (13, 12, 10 évesek) atyja és eltartója, református lelkész foglalkozású, havi 848 Ft fizetéssel, a Teológiai Főiskolát 1942-ben végezte, azóta lelkész, vagyona – 600 n.öl föld, katona volt főhadnagyi rendfokozattal, szülei – Gulyás Lajos és Kovács Erzsébet, atyja Csehszlovákiában 25 k. holdon gazdálkodott – büntetve volt a mosonmagyaróvári járásbíróság által 1953-ban becsületsértés és rágalmazás bűntette miatt 400 Ft felfüggesztett pénzbüntetésre,

1957. évi február 5-e óta előzetes letartóztatásban van

bűnös

a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntettében, valamint

2 rendbeli gyilkosságra való felbujtás bűntettében

és ezért őt a bíróság

összbüntetésül

halálra és teljes vagyonelkobzásra ítéli.

– A mosonmagyaróvári ügy – koncepció és valóság[2]

Az utolsó szakasz a győri koncepciós per volt, amellyel a vérbírók példát akartak statuálni. Megtorolni és megfélemlíteni a mosonmagyaróváriakat. A barbár sortűz áldozatainak és hozzátartozóinak megkövetése helyett, újabb bosszúállással tetézték a gyászt. A Gulyás család tragédiáját fokozták azzal, hogy Győrött három társával együtt felakasztották. A lakosságon kívül felesége és három leánygyermeke gyászolta.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kisalföld napilap (Győr, 2008. október 21.) 19. o. ISSN 0133-1507
  • Pethő: Pethő Tibor: A tányérsapkás férfi árnya. Magyar Hang, 2019. június 14-20., 24. o.

További információk[szerkesztés]