Magyarország bíróságai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyarország bíróságairól az Alaptörvény 25-28. cikkei rendelkeznek "Az állam" című fejezeten belül.A 25.cikk első három bekezdése meghatározza a bíróság feladatát és az ügyeket, amelyek a bíróság döntési jogkörébe tartoznak.[1] Eszerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Szintén a bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok.

A bíróságok feladatait a bírók és egyéb bírósági alkalmazottak látják el. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre, és adott esetben ő is menti őket fel. A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat és legalább egy év bírósági titkárként, ügyészségi titkárként, ügyvédként, közjegyzőként vagy jogtanácsosként teljesített munkaviszony, vagy legalább egy év kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben teljesített munkaviszony, vagy nemzetközi szervezetnél ill. az Európai Unió valamely szervénél az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenység valamint a 30. életév betöltése.[2]

A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal (OBH) látja el. A legmagasabb szintű bíróság Magyarországon 2012. január 1-jétől a Kúria (korábban a Legfelsőbb Bíróság), amely biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét az ítélőtáblákon, a törvényszékeken, a munkaügyi bíróságokon és a helyi bíróságokon. Jóllehet a bíróságok szintjei hierarchikusak, a bírói függetlenség elve szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony.

Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom alkotmányos működésének ellenőrzése, a rendes bíróságok ítélkezési munkájában nem vesz részt.

Történetük[szerkesztés]

Az ókorból a két legnagyobb városállam Róma és Athén jogrendszere (római jog) a legismertebb, s ekkor keletkezett Justitia[3] fogalma is.

"Az athéni bíróságok (dikaszterionok) többnyire esküdtek testületei voltak; a legegyszerűbb magánjogi perben 201 főből álló dikasztérion döntött, de a per tárgyától függően léteztek 401, 501, 2.501 sőt 6.000 bíróból álló bíróságok is. A bírók átlagemberek, szakképzetlenek voltak, akik a démoszból, Athén polgárai-nak összességéből kerültek ki. A demokratikusan szerveződött bíróságok struktúrájából eredően szinte minden pernek politikai dimenziója volt. Az eljá-rás menetében nem volt lényeges különbség a magánjogi és közjogi-politikai per (pl. felségárulás) között."[4]

"A civil jogszolgáltatásban a bírák ítélhetnek egymagukban is, de már a korai feudalizmusban bírótársakat (cojudices, cum judice in judicio assidentes, jurati assessores) vettek maguk mellé. Ezek résztvétele több célt is szolgált: a több társsal törvénykező bíró nagyobb biztonsággal tudta alkalmazni a szokásjogot; a Jagelló-korban (w:hu:Jagelló-kor Magyarországon) már állandósultak az orsz. ~okban a protonotáriusok, az ítélőmesterek, kik a nagybírák jogban járatos állandó segítőtársai voltak."[5] Az ítélőmesterek rendszerét a Tripartitum, vagy másként Hármaskönyv is megőrizte.

A kiegyezés nagyban befolyásolta a bírósági rendszert is Magyarországon.[6]

Az igazságszolgáltatás alapelvei[szerkesztés]

  • 1. A bírói függetlenség elve
  • 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve
  • 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve
  • 4. A társasbíráskodás, az ülnökök[7] részvételének elve
  • 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve
  • 6. Az anyanyelv használatának elve
  • 7. Az ártatlanság vélelmének elve
  • 8. A védelem joga és az ügyvédség
  • 9. A jogorvoslati jogosultság elve
  • 10. A tisztességes eljárás elve

A bírói hatalom egyetlen korlátja a törvényeknek való alárendeltsége.

A bírák függetlenek, ítélkezésükben semmilyen módon nem befolyásolhatóak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ülnököket ülnökségük idején a bíróéval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. [8]Minden jogsérelem vagy jogvita elbírálására a bíróságnak van kizárólagos hatásköre, mely egyébként mindent megtesz a jogszabályok alkalmazásának egységességéért.

Bizonyos eseteket kivéve a tárgyalások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az érintettek jogosultak anyanyelvük használatára, a védelemre, és senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg bűnösségét jogerős bírósági határozat meg nem állapítja. A felek az ítéletek és a végzések ellen jogorvoslattal élhetnek, azaz fellebbezéssel, ha pedig az ítélet fellebbezés hiányában vagy fellebbezést követően másod- vagy. harmadfokon jogerőre emelkedett, meghatározott esetekben perújítást vagy felülvizsgálatot indítványozhatnak.

Bíróságok hatáskörei – négyszintű ítélkezés[szerkesztés]

  1. A helyi bíróság (járásbíróság illetve Budapesten a kerületi bíróságok) minden hatáskörébe tartozó ügyben (ezek nem súlyos vagy nagy horderejűek) első fokon jár el. Általában egyesbírák járnak el, kizárólag súlyosabb, nyolc évi szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények miatt indult büntetőügyekben jár el egy bíróból és két ülnökből álló tanács. Ha a bíróság határozata ellen nincs fellebbezés, a határozat első fokon jogerőre emelkedik.
  2. A megyénként egy, általában a megyeszékhelyen működő törvényszékek másodfokon elbírálják a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság ellen benyújtott fellebbezéseket. A súlyosabb ügyek (pl. emberölés) első fokon a törvényszékekhez kerülnek. Öt törvényszéken katonai tanács működik, és a munkaügyi bíróságok ennek székhelyén működnek. Ha a másodfokú ítélet ellentétes az elsőfokú ítélettel, lehetőség van újbóli fellebbezésre, ezzel az ügy harmadfokra kerül.
  3. Az ítélőtábla (=táblabíróságok) adott régióra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. Másodfokon bírálják el a törvényszékek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, továbbá büntetőügyekben harmadfokon a másodfokú ügyek elleni fellebbezéseket (polgári ügyekben harmadfokú eljárás nincs, csak perújítás vagy felülvizsgálat).
  4. A Kúria elsősorban elvi irányítást gyakorol, és harmadfokon elbírálja az ítélőtáblák másodfokú büntetőügyeinek fellebbezéseit, valamint minden felülvizsgálati ügyben jár el.

A Magyar Királyi Kúria elnökei[szerkesztés]

1884 előtt a mindenkori országbíró töltötte be a Magyar Királyi Kúria elnöki tisztségét. Ezt a státuszt az 1884. évi XXXVIII. tc. változatta meg, amikor az országbírói funkció pusztán szimbolikussá vált.

Magyar Királyi Kúria (1723–1949)

A Legfelsőbb Bíróság elnökei[szerkesztés]

Legfelsőbb Bíróság (1949–2012)

A Kúria elnökei[szerkesztés]

Kúria (2012–)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "(1) * A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság. (2) * A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét, a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. (3) * A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz."Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)Magyarország Alaptörvénye egységes szerkezetben:[1]
  2. 2011. évi CLXII. törvény 4. § (1) bekezdés
  3. "Az igazságosság szimbolikus ábrázolása az egyiptomi hieroglifákig vezethető vissza. Az ókori egyiptomi hitvilágban az igazság, a jog és törvények istennője, valamint a rend és a tökéletes egyensúly megtestesítője Maat (akinek papjai valójában bírák voltak), de a törvényesség női alakban történő jelképes szemléltetése az ókori Hellászban is felbukkan."Ki valójában Justitia?
  4. Gerhard Thür:Athén bírósági szervezete a Kr. e. 4. században
  5. Magyar Katolikus Lexikon Bíróság szócikkből idézet
  6. https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/jogforrasok/item/294-a-birosagi-rendszer-1868-utan
  7. A magyar nyelv értelmező szótára - Ülnök fogalma
  8. "Az ülnöknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak."[2]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]