Solt Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Solt Pál
A Legfelsőbb Bíróság elnöke
Hivatali idő
1990 2002
Előd Szilbereky Jenő
Utód Lomnici Zoltán

Született 1937. október 3. (81 éves)
Szentendre

Foglalkozás jogász

Solt Pál (Szentendre, 1937. október 3. –) magyar jogász, bíró. 1989-ben az Alkotmánybíróság egyik alapító tagja, majd 1990 és 2002 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

Az Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban érettségizett, majd 1956-ban kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol 1960-ban szerzett jogi doktorátust. Diplomája megszerzése után a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) fogalmazója lett, majd 1964-ben megkapta bírói kinevezését. 1966-ban a Legfelsőbb Bíróság titkárságának vezetője lett. 1971-ben vissza kívánt térni a bírói karba a Fővárosi Bírósághoz, de ez Szakács Ödön LB-elnök és Korom Mihály igazságügy-miniszter ellentéte miatt meghiúsult. Helyette elfogadta a Pénzügyminisztérium jogi osztályának ajánlatát, és nyolc évig annak munkatársa volt. 1980-ban vették vissza a Legfelsőbb Bíróságra bíróként, ahol polgári ügyszakos bíró volt. 1987 és 1989 között az iparjogvédelmi és szerzői jogi tanács elnökeként dolgozott.

1989-ben Sólyom László javaslatára az akkor megalakult Alkotmánybíróság tagjává választotta az Országgyűlés. Megbízatása csak hét hónapig tartott, 1990-ben megválasztották korábbi munkahelye, a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, mely tisztségében 1996-ban megerősítették. Ilyen minőségében az 1997-ben alakult Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is volt. Mindkét mandátuma 2002-ben járt le, utána 2007-es nyugdíjazásáig tanácselnök bíróként, ill. 2005-től a Polgári Kollégium elvi csoportjának vezetőjeként dolgozott a Legfelsőbb Bíróságon.

2006-ban a bíróképzésért felelős Magyar Bíróképző Akadémia igazgatójává választották. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült.

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

Politikai szerepvállalása nem volt. 1992-ben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának elnöke volt, illetve 2003 és 2004 között a Köztársasági Etikai Tanács elnöki tisztségét töltötte be.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1958-ban a BEAC igazolt kézilabdázója lett, ahol a nemzeti bajnokságban kapusposzton játszott. Később az egyesület társadalmi elnökévé választották.

Interjúk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]


Elődje:
Szilbereky Jenő
A legfelsőbb bíróság elnöke
1990–2002
Utódja:
Lomnici Zoltán
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap