Ottok
| Ottok (Otok) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Perlak |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1226 |
| Polgármester | Dragutin Glavina |
| Irányítószám | 40323 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 303 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 34′ 59″46.331000°N 16.583000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 34′ 59″46.331000°N 16.583000°E | |
 | |
Ottok (horvátul: Otok) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csáktornyától 13 km-re délkeletre, Perlaktól 2 km-re délnyugatra a Dráva bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a község honlapja szerint 1226-ban említik először. 1478-ban "Otthak" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé.
Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. A 18. században a Selley család birtoka volt.
Vályi András szerint " OTTOK. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura Sellyey Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Perlaknak szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító."[3]
1910-ben 168, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett. 2001-ben lakosainak száma 339 volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5][6] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 116 | 108 | 101 | 136 | 153 | 168 | 219 | 218 | 278 | 279 | 303 | 303 | 314 | 329 | 339 | 335 | 303 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnája 1926-ban épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj