Janitsáry Szilárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Janitsáry Szilárd (1825–1893) ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy.

Életpálya[szerkesztés]

1825-ben született Komáromban. Családja Görögországból a 18. sz. végén érkezett Magyarországra. Jelentős birtokokra tettek szert Komárom, Krassó és Temes vármegyékben, majd a 19. század közepétől Dunapentelén is.

Apja, Janitsáry Miklós, a magyarországi hajózás és gabona kereskedelem egyik úttörője. V. Ferdinánd király 1836-ban nemesi rangot és a krassó vármegyei Dragomirest (Dragomirești) kincstári helységet adományozza a családnak, a dragomiresti előnév használatával együtt. Janitsáry Szilárd tanulmányait Komáromban kezdi, majd Pesten folytatja, ahol is ügyvédi vizsgát tesz.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd főhadnagy lesz. Az 1850-es évektől Dunapentelén él és jelentős szerepet tölt be a mezőváros, majd nagyközség életében (virilis jogon tagja a nagyközség képviselő-testületének). 1872-től tagja lett a megyei törvényhatósági bizottságnak, s az 1872. június 19-én megtartott országgyűlési választásokon a rácalmási kerület (Dunapentele is ide tartozott) országgyűlési képviselője lett. 1893 júliusában hunyt el.

Forrás[szerkesztés]

  • Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. Székesfehérvár, 1998.
  • Dunaújváros története (Erdős Ferenc és Pongrácz Zsuzsánna szerk.), Dunaújváros, 2000. – A polgári fejlődés évszázada (1848-1944)