Janitsáry Szilárd
Janitsáry Szilárd (Komárom, 1825. április 18. – Eggenberg, Stájerország, 1893. június 28.)[1] ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy.
Életpálya[szerkesztés]
1825-ben született Komáromban. Családja Görögországból a 18. sz. végén érkezett Magyarországra. Jelentős birtokokra tettek szert Komárom, Krassó és Temes vármegyékben, majd a 19. század közepétől Dunapentelén is.
Apja, Janitsáry Miklós, a magyarországi hajózás és gabona kereskedelem egyik úttörője. V. Ferdinánd király 1836-ban nemesi rangot és a krassó vármegyei Dragomirest (Dragomirești) kincstári helységet adományozza a családnak, a dragomiresti előnév használatával együtt. Janitsáry Szilárd tanulmányait Komáromban kezdi, majd Pesten folytatja, ahol is ügyvédi vizsgát tesz.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd főhadnagy lesz. Az 1850-es évektől Dunapentelén él és jelentős szerepet tölt be a mezőváros, majd nagyközség életében (virilis jogon tagja a nagyközség képviselő-testületének). 1872-től tagja lett a megyei törvényhatósági bizottságnak, s az 1872. június 19-én megtartott országgyűlési választásokon a rácalmási kerület (Dunapentele is ide tartozott) országgyűlési képviselője lett. 1893 júliusában hunyt el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ dragomiresti JANICSÁRY SZILÁRD. Arcanum.hu. [2018. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
Források[szerkesztés]
- Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. Székesfehérvár, 1998.
- Dunaújváros története (Erdős Ferenc és Pongrácz Zsuzsánna szerk.), Dunaújváros, 2000. – A polgári fejlődés évszázada (1848-1944)