Wolf József (katona)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Wolf József (Névvariáns: Volf; Újfalu, Pozsony vármegye, 1829. − Pozsony?) magyar honvédfőhadnagy.

Életútja[szerkesztés]

Római katolikus nemesi származású hivatalnok fia. Gimnáziumban érettségizett. 1846-tól hadfi a 8. Koburg huszárezrednél Galiciában. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1848. október 28-án ezrede 7. századával Sulyok főhadnagy vezetésével megszökött, hazatért és csatlakozott a honvédsereghez. 1848. novembertől honvéd huszár hadnagyi rangban, 1848. decemberétől főhadnagyi rangban teljesített szolgálatot. 1849. februártól alszázados ezredének az erdélyi hadtestnél harcoló osztályában.

A szabadságharc bukása után Törökországba menekült, onnan 1851-ben Amerikába. Kossuth Lajos hűséges híve volt, ő is aláírta 1852. májusában azt az ívet, amely elítélte Szedlák Mátyás Kossuth Lajost gyalázó röpiratait. Bostonban Kalapsza János Kinizsi Istvánnal, Zágonyi Károllyal és Wolf Józseffel működtetett női lovagló iskolát, amelyet később segítőtársaira hagyott.[1] Wolf egy idő után Kaliforniába ment aranyásónak. 1866-ban tért haza Pozsonyba, ahol a kiegyezés után pénzügyőrként működött. Tagja lett a Pozsony vármegyei honvédegyletnek. Halálának ideje nem ismert.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. 1. köt. (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1977. 189 p. ISBN 963 17 2582 0 Wolf József lásd 204. p.

Források[szerkesztés]

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest; Zrinyi Katonai Kiadó, 1988. ISBN 963 326 367 0 Wolf József lásd 513. p.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]