Görgey István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Görgey István
Született 1825. február 21.
Késmárk
Elhunyt1912. január 13. (86 évesen)
Budapest
Foglalkozása honvédtiszt,
történetíró

Görgey István aláírása
Görgey István aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey István témájú médiaállományokat.

Görgői és toporci Görgey István, 1848–49-ben Görgei (Késmárk, 1825. február 21.Budapest, 1912. január 13.) honvédtiszt, történetíró, Görgei Artúr honvéd tábornok öccse.

Élete[szerkesztés]

Eperjesen végzett középiskolai és jogi tanulmányai után 1841 és 1843 között Debrecenben ügyvédbojtárkodott. Zsedényi Ede írnokaként részt vett az 184344-es pozsonyi országgyűlésen, majd 1844-ben Pozsonyban ügyvédi vizsgát tett. 1845-től Szepes vármegye aljegyzőjeként, majd Pesten, később Bécsben ügyvédsegédként gyakorolta hivatását. Az 1848. március 15-ei forradalom alatt még Bécsben élt, de rövidesen Pesten kezdett ügyvédkedni és a szabadságharc kitörésekor önkéntesként jelentkezett a nemzetőrségbe. Augusztusban nemzetőr hadnaggyá léptették elő, majd novembertől honvéd századosként bátyja segédtisztje lett. E minőségében részt vett a szabadságharc szinte valamennyi, Görgei tábornok parancsnoksága alatt vívott csatájában. 1849 nyarán az 51. honvédzászlóalj 4. századának parancsnokává nevezték ki. A világosi fegyverletétel után büntetésképpen közlegényként besorozták a császári hadsereg 57. (Haynau) gyalogezredébe. 1853-ban váltságdíj ellenében elhagyhatta a hadsereget. Ezután a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1874-től 1910-ig közjegyzőként tevékenykedett.

Írói tevékenysége[szerkesztés]

Sírja az Óbudai temetőben

Versei megjelentek több irodalmi lapban, de történetírói munkássága jelentősebb. A szabadságharcról szóló műveiben igyekezett cáfolni a bátyját illető vádakat.

Főbb művei:

  • A moóri csata (Pest, 1867)
  • Miért nem Bécsnek. Miért Budára? (Budapesti Szemle, 1884)
  • 1848- és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika, I – III. kötet (Budapest, 1885–1888)
  • Görgey Arthurról (Hazánk, 1889)
  • Az 1849. július 2. komáromi csata (Budapesti Szemle, 1886)
  • Kossuth és Görgey (Budapesti Szemle, 1891)
  • A Görgey–nemzetség története (Századok, 1904)
  • Clio locuta (Budapesti Szemle, 1908)
  • Görgey Arthur ifjusága és fejlődése a forradalomig (Budapest, 1916)
  • Görgey Arthur a száműzetésben 1849–1867 (Budapest, 1918)

Források[szerkesztés]