Lázár György (tábornok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gróf záárhegyi Lázár György (Szárhegy, Erdély, 1807. március 31.Mezőerked, 1861. április 24.) magyar honvédtábornok. 1849. január 1-én visszament az osztrák császári csapatokhoz.

Családja[szerkesztés]

Édesanyja Klein Anna (1781-1856), felesége, a római katolikus nemesi származású brotzkai Móga Eleonóra (1812-1892), brotzkai Móga János (17841861) császári és királyi altábornagy, az 1848-49 évi szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezérének a lánya, akivel 1833. november 21-én kötött házasságot.

Katonai pályája 1850-ig[szerkesztés]

Az osztrák császári hadseregben főszázados volt a 33. gyalogezredben. 1848. június 8-tól őrnagy, az I. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848. szeptember 23-tól alezredes. Részt vett a Jelačić elleni harcokban. 1848. októberében ezredessé léptették elő, október végén tábornoki rangban a feldunai hadtest tartalék hadosztályának parancsnoka.

1849. január 1-én Pesten jelentkezett Windisch-Grätz hercegnél. Hadbíróság elé állították, megfosztották rangjától, kötél általi halálra ítélték, majd azt 10 évi várfogságra mérsékelték. Kufstein várába vitték, 1850 augusztusában kegyelmet kapott. Szabadulása után visszavonult a közélettől, gazdálkodással foglalkozott.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 135. o. ISBN 963-547-414-8