Mezőerked

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mezőerked (Archiud)
A 20. század elején épült mezőerkedi ház a besztercei múzeumban
A 20. század elején épült mezőerkedi ház a besztercei múzeumban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Teke
Irányítószám 427346
Körzethívószám +40 x63[1]
SIRUTA-kód 35009
Népesség
Népesség566 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság7[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság370 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőerked (Románia)
Mezőerked
Mezőerked
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 24° 26′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 24° 26′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőerked témájú médiaállományokat.
Faragás a tornác egyik oszlopán

Mezőerked (1890-ig Szászerked, románul: Archiud, németül: Arkeden) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőség keleti részén, Szászrégentől 32 km-re északnyugatra, Besztercétől 39 km-re délre fekszik.

Népessége[szerkesztés]

 
Mezőerked lakossága évenként
Év Lakossága Magyar lakosság
1850 930 197
1880 986 253
1890 1115 275
1900 1147 253
1910 1174 289
1920 1075 190
1930 1075 151
1941 1270 177
1966 1122 116
1977 1114 79
1992 805 35
2002 710 28

Míg 1910-ben lakói közül 871 volt görögkatolikus, 164 római katolikus, 113 református, 13 zsidó és 12 unitárius vallású, 2002-ben 667 ortodox, 29 római katolikus, hat református és hat görögkatolikus vallású.

Története[szerkesztés]

Először 1238-ban Erkud, majd 1304-ben Erdkud, 1322-ben Herked, 1469-ben Erked, 1514–15-ben Ewrked néven említették. A középkorban szász falu volt Kolozs vármegyében. Száz lakói 1601-ben kihaltak, illetve Dedrádra és Fehéregyházra költöztek, helyükre pedig románok települtek. Hívők nélküli evangélikus egyháza 1729-ben megszűnt, templomukat Lázár Ferenc birtokos befolyására a katolikusok szerezték meg. A 17–19. században főbb birtokosa a Lázár család volt, akiknek már a 17. század közepén udvarházuk állt itt. 1733-ban 350 román görögkatolikus lelket írtak össze benne, templommal. 1827-ben országos (éves) vásár tartására szóló jogot kapott.[4]

Az 1927-ben befejeződött agrárreform kiosztotta a Bethlen család birtokát, és miután a gróf elköltözött Romániából, a kormány a kastélyukat is kisajátította, amelyben az 1928/29-es tanévtől az iskola működött. 1968-ig községközpont volt Mezősolymos, Mezőbarátfalva és Budurló falvakkal. A falu református templomát Putnoky Domokos és néhány más helyi nemes építtette 1893–98-ban. 2008–10-ben felújították.[5] A római katolikus templom 1905–08-ban, az ortodox (volt görögkatolikus) pedig 1908-ban épült. A faluban áll még az erősen átépített volt Lázár-, majd Bethlen-kastély.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falu múzeumát 2007-ben avatták fel.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. [1]
  4. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  5. Üzenet 2010. május 15.

Források[szerkesztés]