Négerfalva
| Négerfalva (Negrilești) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Négerfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427068 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 32991 |
| Népesség | |
| Népesség | 1010 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 16,65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Terület | 60,66 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 16′, k. h. 24° 03′Koordináták: é. sz. 47° 16′, k. h. 24° 03′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Négerfalva (románul Negrilești) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az Ilosvai-hegység alatt, egy szűk völgyben, Csicsógyörgyfalva és Csicsómező közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét egykori telepítőjéről, Radu Negru vajdáról kapta.
Története[szerkesztés]
A falut 1405-ben említi először oklevél Negel falva néven. 1467-ben Negerfalva, 1553-ban Negerfalwa, 1750-ben Négerfalva néven írták.
Négerfalva a kezdetektől fogva a tőle nyugatra fekvő Csicsóvár tartozéka volt. Lakói földműveléssel foglalkozó románok voltak.
1405-ben került a falu a losonczi Bánffyak kezére.
1577-től pedig Szamosújvár tartozékai között tartották számon, majd 1593-ban Báthory Zsigmond Bocskai István váradi kapitánynak adományozta.
1602-ben, Basta idejében Toldy Istváné, majd Rákóczi Zsigmond Lónyay Péternek adta, kinek halála után több birtokosa is volt.
1679-ben Bánffy-birtoknak írták, és az övék volt 1809-ig.
1809-ben I. Ferenc király erősítette meg a birtokban gróf Bethlen Imrét és Sándort.A Bethlen család volt fő birtokosa még 1898-ban is.
A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
1910-ben 1901 lakosa volt, melyből 84 fő magyar, 26 német, 1791 román volt. A népességből 1023 fő görögkatolikus, 770 görögkeleti ortodox, 98 izraelita volt.
2002-ben kivált Csicsógyörgyfalva községből.
A 2002-es népszámláláskor 1295 lakosa közül 1290 fő (99,6%) román, 5 (0,4%) magyar nemzetiségű volt.
Népszokások, hagyományok[szerkesztés]
- Újév éjszakáján a férjhez nem ment lányok kapujába szalmából ember alakú bábut s a még meg nem nősült legények kapujába pedig szintén szalmabábut tettek a lányok.
- Húsvét és Pünkösd első napján a község apraja-nagyja összegyűlt a „czinteremben” és itt töltötte a napot. Az ifjúság két napon át táncolt.
- Szent György-napkor való öntözés, nagy torozás szokása.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1821-ben épült.
- Görögkeleti ortodox templom.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}