Almásmálom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almásmálom (Malin)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Apanagyfalu
Irányítószám 427204
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 34128
Népesség
Népesség420 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság173 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság353 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Almásmálom (Románia)
Almásmálom
Almásmálom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′ 07″, k. h. 24° 08′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 07″, k. h. 24° 08′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásmálom témájú médiaállományokat.

Almásmálom, 1910-ig Málom (románul: Malin) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a korábban valószínűleg helyben is elterjedt tudós magyarázat szerint a latin malum ('alma') szó nyílt ejtéséből, valójában a malom szó nyelvjárási változatából való. Első fennmaradt okiratos említései: Malom (1305), Malon (1368) és Maalom (1503). Évszázadok óta virágzó almatermesztése motiválta viszont nevének a helységnévrendezéskor kapott előtagját.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőség északi részén, Bethlentől tíz kilométerre délre fekszik.

Népesség[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Népessége a 20. század folyamán még úgy is majdnem felére apadt, ha figyelembe vesszük az időközben kivált Nyírmezőtanya és Hegymegett adatait.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

Nemzetiségi/anyanyelvi megoszlás[szerkesztés]

 
Almásmálom lakosságának nemzetiségi/anyanyelvi összetétele (1850–2002)
Év Román lakosság Magyar lakosság
1850 (n)[4] 401 404
1881 (n)[5] 391 422
1890 (a) 388 480
1900 (a) 412 530
1910 (a) 440 527
1920 (n) 439 481
1930 (a) 514 501
1941 (a) 496 542
1966 (a)[6] 349 345
1976 (n) 366 319
1992 (n) 277 257
2002 (n) 275 216

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A modern népszámlálások időszakában magyar lakossága túlnyomó többségében református vallású volt. Román lakói 1948-ig a görögkatolikus egyházhoz tartoztak, akkor átkényszerítették őket az ortodox egyházba. Az 1930-as évekig jelentősebb zsidó közösség is lakta, amelynek tagjait előbb német, illetve magyar anyanyelvűként, majd zsidó nemzetiségűként írták össze.

  • 1880-ban 838 lakosából 424 volt református, 384 görögkatolikus és 29 zsidó vallású.
  • 2002-ben 492 lakosából 246 volt ortodox, 210 református, 19 pünkösdi, hat görögkatolikus és hat adventista vallású.

Története[szerkesztés]

A templom szószéke

Első említésétől a 16. századig a Bethlen család birtoka volt, akiket málomi földjük és jobbágyaik sűrűn kevertek konfliktusba a bálványosi várnagyokkal. 1407-ben határában egy bizonyos Endrevárat említettek. A 17. század elején birtokosai között feltűnnek a Haller, a Bánffy és a Wesselényi családok. A 19. század elején számos földesúr osztozott rajta, a legtöbben a Bethlen családból. Ezenkívül néhány köznemesi család is lakta.

A középkor óta gyümölcs-, különösen almatermesztő falu. 1603-ban Géczi András hajdúi, majd a kuruc háborúk idején a hadak járása pusztította népességét. Reformátussá lett magyar lakói mellé ortodox románok költöztek, akik később görögkatolikus hitre tértek. 1750-ben 26 jobbágy, 52 zsellér, tizenöt kóborló, öt egytelkes nemes és egy szabados lakták családjukkal, valamint hat özvegy. Református egyháza 1766-ban száz férfiból és 131 nőből állt. 1876-ig Belső-Szolnok, majd Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1956 előtt kivált belőle Nyírmezőtanya.

Látnivalók[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

  • Almavirág Hagyományőrző Csoport (2002 óta)[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
  4. Nemzetiség szerint.
  5. Anyanyelv szerint.
  6. Időközben kivált belőle Nyírmezőtanya és Hegymegett.
  7. Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]