Nagydebrek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydebrek (Dobric)
Nagydebreki viselet az 1890-es években
Nagydebreki viselet az 1890-es években
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Kiskaján
Irányítószám 427028
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32857
Népesség
Népesség 1124 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 286 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagydebrek (Románia)
Nagydebrek
Nagydebrek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 14′ 42″, k. h. 24° 07′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 42″, k. h. 24° 07′ 40″

Nagydebrek (románul: Dobric) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Déstől 29 km-re északkeletre, Bethlentől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Történeti névalakjai: Dobrok (1456), Debreg (1485). Debrik (1576), Nagy-Debrik (1607), Nagy-Debregh és Dibrik (1612).

A 15. században Szeszármához tartozó román falu volt. 1649-től a Mikes család birtokolta.

A 19. század első felében a család fényűző kastélya mellett serfőzdét tartott fenn. 1848 őszén a környékbeli parasztság kifosztotta a Mikes-kastélyt. A dési nemzetőrség szétszórta a felkelőket és felgyújtotta a falut.

1862-ben a Mikes család birtokát br. Bornemissza Károly örökölte. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1930 után, állítólag egy az Egyesült Államokból hazatért helybeli hatására, a lakók többsége pünkösdi hitre tért.

Népesség[szerkesztés]

  • 1900-ban 463 lakosából 441 volt román és 16 magyar anyanyelvű; 437 görög katolikus, 8 zsidó, 7 református, 6 ortodox és 5 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 1133 lakosából 784 volt pünkösdista és 348 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Ortodox (korábban görög katolikus) fatemploma 1744-ben épült.
  • A Mikes-, majd Kornis-kastélyt 19001902-ben akkori tulajdonosa, a Bornemissza család építette újra. A parkkal körülvett kastélyba 1992-ben ortodox apácák költöztek. A többségében pünkösdista lakosság nem nézte jó szemmel egy ortodox kolostor alapítását a falujában, és kilenc évig pereskedett az egyházzal az ingatlanért.[3]
  • Határkereszt 1750-ből.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. www.crestinortodox.ro

További információk[szerkesztés]