Nagydebrek
| Nagydebrek (Dobric) | |
.jpg) | |
| Az egykori kastély (ma ortodox apácakolostor) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Kiskaján |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kiskaján |
| Irányítószám | 427028 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 32857 |
| Népesség | |
| Népesség | 1583 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 14′ 45″, k. h. 24° 07′ 34″47.245806°N 24.126231°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 45″, k. h. 24° 07′ 34″47.245806°N 24.126231°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydebrek témájú médiaállományokat. | |
Nagydebrek (románul: Dobric) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Déstől 29 km-re északkeletre, Bethlentől 12 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Történeti névalakjai: Dobrok (1456), Debreg (1485). Debrik (1576), Nagy-Debrik (1607), Nagy-Debregh és Dibrik (1612).
A 15. században Szeszármához tartozó román falu volt. 1649-től a Mikes család birtokolta.
A 19. század első felében a család fényűző kastélya mellett serfőzdét tartott fenn. 1848 őszén a környékbeli parasztság kifosztotta a Mikes-kastélyt. A dési nemzetőrség szétszórta a felkelőket és felgyújtotta a falut.
1862-ben a Mikes család birtokát br. Bornemissza Károly örökölte. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. 1930 után, állítólag egy az Egyesült Államokból hazatért helybeli hatására, a lakók többsége pünkösdi hitre tért.
Népesség
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemploma 1744-ben épült.
- A Mikes-, majd Kornis-kastélyt 1900–1902-ben akkori tulajdonosa, a Bornemissza család építette újra. A parkkal körülvett kastélyba 1992-ben ortodox apácák költöztek. A többségében pünkösdista lakosság nem nézte jó szemmel egy ortodox kolostor alapítását a falujában, és kilenc évig pereskedett az egyházzal az ingatlanért.[3]
- Határkereszt 1750-ből.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1819 április 19-én Mentovich Ferenc költő, filozófus.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ www.crestinortodox.ro
További információk
[szerkesztés]Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
