Kőfarka
| Kőfarka (Piatra) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Középfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Középfalva |
| Irányítószám | 427062 |
| SIRUTA-kód | 33159 |
| Népesség | |
| Népesség | 458 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 295 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 14′ 56″, k. h. 24° 15′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 56″, k. h. 24° 15′ 57″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kőfarka (románul Piatra) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bethlentől északkeletre, a Nagy-Szamos jobb partján fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kőfarka nevét 1418-ban említette először oklevél Vwfark néven.
1485-ben Kewfarka, 1733-ban Kőfsrka, 1750-ben Pjatra, 1913-ban Kőfarka néven írták.
1418-ból ismertek első birtokosai is, akik Szészárma urai, a Harinnai Farkas család tagjai, néhai Harinnai Miklós fiainak; Tamásnak és Miklósnak egészbirtoka volt.
1456-ban Harinnai Farkas János birtoka, akitől V. László király Kőfarkát hűtlenség miatt elvette, azt Farkas Tamás fiainak János és Miklósnak adományozta.
1576-ban Báthory István Harinnai Farkas János és Miklós Kőfarka nevű birtokát Báthory Kristófnak adományozta.
1596-ban Tahy István Kőfarka birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt a fejedelem neki adományozott, nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
1607-ben Kendy Sándor fia István a falut Koch Ferencz beszterczei polgárnak 1000 forintért eladta, aki 1632-ben Kékedy Zsigmondnak adta el. 1646-ban a falu már Kendy Judit Haller Istvánné birtokában volt.
1663-ban Apaffy fejedelem parancsára Béldy Pált a Kékedi Zsigmond végrendelete alapján itteni részébe beiktatták, de még ez évben Apaffy Mihály a birtokot, mely Béldy Pál kezén csak zálogjogon volt, Bethlen Farkasnak, Gergelynek és Eleknek adományozta, és a későbbiekben is a Bethlen család maradt Kőfarka birtokosa.
Adataink szerint román falu volt, melynek lakosai Moldovából telepedtek ide, de kisebb számban magyarok is lakták.
1910-ben 562 lakosából 48 magyar, 20 német, 493 román volt. Ebből 491 görögkatolikus, 50 református, 20 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma – 1888-ban kőből épült, 1890-ben Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1827-től vezetnek.
- Református temploma – 1888-ban kőből épült.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
