Alsóborgó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóborgó (Josenii Bârgăului)
Alsóborgói fazekas háza a 20. század elejéről, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban
Alsóborgói fazekas háza a 20. század elejéről, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
KözségAlsóborgó
Rangközségközpont
Irányítószám427100
SIRUTA-kód33391
Népesség
Népesség2102 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság14 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″
Alsóborgó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóborgó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
1819-ben épült alulcsapós vízimalom

Alsóborgó (Borgózsoszény, románul: Josenii Bârgăului) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Borgó név a németből való, a Burgau jelentése 'várberek'. Először 1328-ban, Purgo alakban írták.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercétől 18 kilométerre északkeletre, a 17-es főút és a Beszterce mentén fekszik. Összeépült Középborgóval. A község területéből 1735 hektár rét, 1000 hektár erdő, 625 hektár legelő, 469 hektár vízfelület és 439 hektár gyümölcsös.

Népessége[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

Népessége 1850 és 2002 között kétszeresére nőtt. Az 1910-es népszámlálás ötszáz fő többletet mutatott ki mind a megelőző, mind az azt követő népszámláláshoz képest. Ennek oka a településen működő fűrészgyár által ideiglenesen idevonzott munkaerő.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Az erdélyi vajda 1328-ban szabad költözést biztosított Gebul fia János fia Henul János Borgón és a szomszédos Epemezőn (Eppendorfon) élő jobbágyainak. Henul nevét a Borgói-havasok legmagasabb, Henyul nevű csúcsa tartotta fenn. Román lakói az újkorban zsindelykészítéssel szolgáltak a Bethlen családnak. Maguk zselléreinek tekintették magukat, a Bethlenek viszont jobbágyoknak őket. 1783-ban a kincstár megváltotta lakóit a Bethlen családtól és a Borgó-vidék többi falvával együtt az I. Erdélyi Román Határőrezredhoz csatolták. A borgó-vidéki románokat, a határőrezred korábbi területén élőkkel ellentétben, nem térítették át görögkatolikusnak, hanem ortodoxok maradtak. A határőrség feloszlatása után tizenöt évig Naszód vidékéhez tartozott, majd 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.

Lakói faiparral, állattenyésztéssel, a DésBorgóbeszterce-vasút 1898-as megépítéséig fuvarozással is foglalkoztak. Korábban ők közvetítették a torockói vasárut a besztercei vásárról Dornavátra irányába. A 19. század negyedik negyedétől a második világháború utánig fontos volt fazekassága. A borgói fazekasok mázatlan, fekete cserépedényeket és agyagpipákat készítettek.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Ortodox temploma 1796 és 1802 között épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp., 1963
  • Virgil Șotropa: Militarizarea Văii Bârgăului. Arhiva Someșană 10 (1929)
  • Gönyey Sándor: Beszterce vidéki cserépedények a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő 1958 [2][halott link] PDF
  • A község adatlapja (románul) PDF

További információk[szerkesztés]

  • juharfából készült széktámla a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből (Damaschin Șut faragómolnár munkája 1819-ból) [3][halott link]