Hertelendy Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hertelendy Kálmán
Hertelendy Kálmán zalai főispán.jpg
Született 1820. március 28.
Zalaegerszeg,
Elhunyt 1875. november 18. (55 évesen)
Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nagymádi és várbogyai Bogyay Leontina (18301870)
SzüleiHertelendy Károly
Foglalkozása honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja,
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán Rudolf (Zalaegerszeg, 1820. március 28.Lesencetomaj, Zala vármegye, 1875. november 18.) honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" ügyvezető elnöke.[1]

A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család címere.
A Hertelendy kastély főhomlokzata Lesencetomajon.

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi dunántúli római katolikus nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarja. Édesapja, Hertelendy Károly, földbirtokos, Deák Ferencnek volt a követtársa a pozsonyi országgyűlésen, édesanyja, nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883) volt. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Mihály (1754-1810), szerémi követ, királyi tanácsos, és Naypár Júlia (1767-1847) voltak. Anyai nagyszülei nedeczei Nedeczky Rudolf (1763-1828), Baranya vármegyei főszolgabíró és nemes Stróbel Erzsébet (1772-1817) voltak. Apai nagyapjának a fivére, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (17641831), Zala vármegye táblabírája, alispánja, birtokos volt.[2]

Hertelendy Kálmán jogot végzett, majd 1844. június 10.-e és 1847. június 14.-e között a zalaegerszegi járás alszolgabírájaként tevékenykedett boldogfai Farkas Imre (18111876) egerszegi főszolgabíró mellett.[3]

A szabadságharcban, a 28 éves Hertelendy Kálmán, 1848. szeptemberétől a Zala megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj, illetve november 10.-étől az előbbiből szervezett 47. honvédzászlóalj századosaként vett részt. Buda visszafoglalásánál is jelen volt; több visszaemlékezés szerint Buda 1849. május 21.-i bevételénél az ő lövése sebesítette meg halálosan Heinrich Hentzi vezérőrnagyot, a budai vár császári parancsnokát. Jó barátságban volt a bajtársaival, a fiatal csáfordi Csillagh László (18241876), Szladovits Ferenc (1829-1878), zágorhidai Czigány Bertalan (18211892) és Püspöky Grácián (1817-1861) honvédekkel, akikkel együtt harcolt 1848-ban.[4]

Hentzi lövegeitől leégett már a pesti Duna-sor harminckét új háza, a Redut[5] az Angol Királynő Szálló, a Lipót-templom, a mázsaház és a Diána-fürdő. Végre május 20-ának éjjelén megkezdte Görgey a döntő támadást, mégpedig több ponton: így a Teleki-háznál, a fehérvári és bécsi kapunál és a Nádor-kertben. Hajnal volt, amikor Inkey, a 47. zászlóalj őrnagya, elsőnek hágott föl a bástyafalra. Nemsokára egészen a magyarok kezében volt a Vár, és minden oldalról vörös zsinóros, barna atillás honvédek nyomultak elő. A 47. zászlóalj kapitánya, Hertelendy Kálmán lőtte meg Heinrich Hentzit, és a zászlóalj egyik honvédje, lebesbényi Püspöky Gracián tűzte ki az első nemzeti zászlót, amiért jutalmul 1000 pengő forintot kapott. Azt az örömmámort nem tudta, és nem fogja tudni leírni toll soha!.
– Vay Sándor gróf: 'Régi nemes urak', 1909

A világosi fegyverletétel után közlegénynek sorozták be, majd váltságdíj megfizetése után kiszabadulhatott. 1850 október végén 500 forint ellenében azonban megváltotta magát a katonáskodástól. Ezután lesencetomaji birtokára vonult, ahol gazdálkodással foglalkozott. Hertelendy Kálmán jó barátságot ápolt Deák Ferenccel; a "Haza Bölcse" még Hertelendy Ferenc nevű gyermekének a keresztapja lett 1859-ben.

1869-ben Hertelendy Kálmánt megválasztották a zalaszentgróti kerület országgyűlési képviselőjének, majd 1872. október 3.-án Zala vármegye főispánjává nevezte ki az uralkodó; a tisztséget 1875. augusztus 15.-éig töltötte be amikor lemondott. 1875. november 18.-án hunyt el Lesencetomajon a családi kastélyban.

Síremléke a lesencetomaji temetőben található.[6]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Hertelendy Kálmán feleségül vette nagymádi és várbogyai Bogyay Leontina Oktávia Amália Elenóra Magdolna (*Zalahaláp, 1830. március 24.–†Lesencetomaj, 1870. november 9.) kisasszonyt,[7] várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803-1875), királyi kamarás, Zala megyefőnöke, és várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra (1808-1883) lányát. Bogyay Lajos, egyébként jó közeli barátja volt Hertelendy Kálmán édesapjának, Hertelendy Károlynak. Hertelendy Kálmán és Bogyay Leontina házasságából született:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Hertelendy Kálmán keresztelője
  2. Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)Zalai 48—49-es honvédek
  3. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg.
  4. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992) BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI
  5. Redute – a Pesti Vigadó régi épülete.
  6. Veszprém megyei életrajzi lexikon URL hozzáférés – 2009. február 14.
  7. familysearch.org - Zalahaláp - római katolikus anyakönyvek - keresztelők - Bogyay Leontin
  8. familysearch.org - római katolikus keresztelők - Hertelendy Irén keresztelője
  9. familysearch.org - Keszthely - polgári anyakönyvek - halottak - 1929. - Töreky Aladárné hertelendy Irén halála
  10. familyswarch.org - Lesencetomaj - római katolikus - házasságok - 1874. március 21. - Töreky Aladár és Hertelendy Irén
  11. familysearch.org - római katolikus keresztelők - Töreky Aladár keresztelője
  12. familysearch.org - római katolikus keresztelők - Hertelendy Rózsa keresztelője
  13. Széchenyi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Koller István
  14. familysearch.org Hertelendy Ferenc keresztelője
  15. familysearch.org Hertelendy Ferenc gyászjelentése
  16. familysearch.org Kenézlő (In: Zalkod, Szabolcs vm.) - római katolikus keresztelők - Farkas Adél
  17. familysearch.org Hertelendy Ferencné Farkas Adél gyászjelentése
  18. familysearch.org római katolikus keresztelők - Győr Belvárosi - Gyulai Gaál Iréne

Források[szerkesztés]

  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk[szerkesztés]

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.


Elődje:
gr. Szapáry Géza
Zala vármegye főispánja
1872. október 3.1875. augusztus 15.
Zala vármegye címere
Utódja:
Ürményi József