Hertelendy Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hertelendy Kálmán
Született 1820. március 28.
Lesencetomaj
Elhunyt 1875. november 18. (55 évesen)
Lesencetomaj
Állampolgársága magyar
Szülei Hertelendy Károly
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán Rudolf (Lesencetomaj, 1820. március 28. – Lesencetomaj, 1875. november 18.) honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja.[1]

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarja. Édesapja, Hertelendy Károly, Deák Ferencnek volt a követtársa a pozsonyi országgyűlésen, édesanyja, nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883) volt.

Hertelendy Kálmán jogot végzett, majd 1844 és 1847 között a zalaegerszegi járás alszolgabírójaként tevékenykedett. A szabadságharcben mint százados vett résztott volt Buda visszafoglalásánál is. Jó barátságban volt a fiatal csáfordi Csillagh László (18241876) és Püspöky Grácián (1817-1861) honvédekkel, akikkel együtt harcolt.

Hentzi lövegeitől leégett már a pesti Duna-sor harminckét új háza, a Redut, az Angol királyné szálló, a Lipót-templom, a mázsaház és a Diána-fürdő. Végre május 20-ának éjjelén megkezdte Görgey a döntő támadást, mégpedig több ponton: így a Teleki-háznál, a fehérvári és bécsi kapunál és a Nádor-kertben. Hajnal volt, amikor Inkey, a 47. zászlóalj őrnagya, elsőnek hágott föl a bástyafalra. Nemsokára egészen a magyarok kezében volt a Vár, és minden oldalról vörös zsinóros, barna atillás honvédek nyomultak elő. A 47. zászlóalj kapitánya, Hertelendy Kálmán lőtte meg Heinrich Hentzit, és a zászlóalj egyik honvéde, lebesbényi Püspöky Gracián tűzte ki az első nemzeti zászlót, amiért jutalmul 1000 pengő forintot kapott. Azt az örömmámort nem tudta, és nem fogja tudni leírni toll soha!.
– Vay Sándor gróf: 'Régi nemes urak', 1909

A világosi fegyverletétel után közlegénynek sorozták be, majd váltságdíj megfizetése után kiszabadulhatott. Ezután lesencetomaji birtokára vonult, ahol gazdálkodással foglalkozott. 1869-ben megválasztották a zalaszentgróti kerület országgyűlési képviselőjének, majd 1872-ben Zala vármegye főispánja lett. Síremléke a lesencetomaji temetőben található.[2]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Hertelendy Kálmán feleségül vette nagymádi és várbogyai Bogyay Leontin (1830-1870) kisasszonyt, várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803-1875) és várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra (1808-1883) lányát. Bogyay Lajos, egyébként, jó közeli barátja volt Hertelendy Kálmán édesapjának, Hertelendy Károlynak. Hertelendy Kálmán és Bogyay Leontin házasságából született:

  • hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc (18591919) zalai, később temesi főispán.
  • hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Rózsa, nagymányai Koller István (1850-1914) felesége.
  • hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Irén, töreki Töreky Aladár felesége.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • PIM

További információk[szerkesztés]

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.