Hertelendy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc
Hertelendy Ferenc zalai főispán.jpg
Született 1859. szeptember 13.
Lesencetomaj, Zala vármegye
Elhunyt 1919. május 19. (59 évesen)
Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa leéki és kenyézlői Farkas Adél (1864-1889), gyulai Gaál Irén (1874.–†?)
Foglalkozása főrendiház tagja, főispán
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc Szerafin Mihály (Lesencetomaj, Zala vármegye, 1859. szeptember 13.Lesencetomaj, Zala vármegye, 1919. május 19.), főrendiház tagja, zalai és később temesi főispán, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" elnöke, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.[1][2]

Élete[szerkesztés]

A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család címere.
A Hertelendy kastély főhomlokzata Lesencetomajon.
A Hertelendy kastély nagy szalonja Lesencetomajon.

Az ősi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy családban született. Apja, Hertelendy Kálmán (1820-1875), Zala vármegye főispánja, anyja, nagymádi és várbogyai Bogyay Leontin (1830-1870) volt.[3] Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly (17861861), alispán, földbirtokos, aki Deák Ferencnek volt a követtársa a pozsonyi országgyűlésen, és nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883) úrnő voltak. Anyai nagyszülei várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803-1875), királyi kamarás, Zala megyefőnöke, és várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra (1808-1883) asszony voltak. Keresztszülei, kehidai Deák Ferenc (18031876), politikus, országgyűlési követ, miniszter, a „Haza Bölcse”, valamint özvegy hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károlyné nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883) asszony voltak.

Középiskolát Budapesten és Pozsonyban végezte, államtudományi jogból Budapesten szerzett oklevelet. Tanulmányai befejeztével először katona, huszár főhadnagyként szolgált, és lesencetomaji birtokát kezelte. 1883-ban, 24 éves korában a marcalii kerület megválasztotta egy izben képviselőjévé; 1884-től mérsékelt ellenzéki programmal országgyűlési képviselő 1887-ig. Azután hosszú ideig nem volt tagja a háznak, mignem 1900-ban a néppárti Mócsy Antal halála után a tapolcai kerület nagy többséggel a Szabadelvű Párt programjával képviselőjévé választotta Hertelendy Ferencet, aki ugyanabban az évben lépett be ebbe a pártba.[4]

1903-ban Zalamegye főispánjává nevezte ki a király, és ezzel azonnal az országgyűlési képviselői állásáról lemondott. 1904-ben Andrássy Gyula gróffal együtt kilépett a szabadelvűpártből.[5] 1903. december 19.-e és 1906. február 14.-e között Zala vármegye főispánja volt. Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság alatt Hertelendy Ferenc főispán állást foglalt és 1905. június 22.-én lemondott tisztségéről. Hertelendy Ferenc elhagyta helyét, amelyet a vármegye egész közönségének osztatlan lelkesedése közben foglalt el. A közönség szeretete és elismerése kísérte, amikor alkotmányos érzéséből fakadó hazafias aggodalmai miatt megvált állásától, amelyet szülővármegyéje iránti szeretettel, tudással, nagy körültekintéssel és pártok fölött álló igazságérzettel töltött be.[6][7]

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre bandériumot szerveztek, hogy a vármegyét képviselje az uralkodó előtt: Zala vármegye 1896. március 10.-én tartott rendkívüli közgyűlése után nemes Csertán Károly alispán felhívásban fordult a megye hölgyközönségéhez, hogy készítsék el a megye zászlaját a bandérium számára, és a zászló elkészítéséhez szükséges anyagiakat adományok gyűjtésével teremtsék elő. Május végére elkészült a lobogó, felállt a 15 tagú bandérium, melynek vezetője gróf németújvári Batthyány József (18581922), és egyik tagja maga a 37 éves Hertelendy Ferenc volt.[8]

Csengeri Háczky Kálmán (18281904), földbirtokos 16 évig töltötte be a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöki tisztét, és 1898-ban lemondott. 1898. szeptember 25.-ei megválasztása óta Hertelendy Ferenc a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöki tisztét 21 évig látta el egészen haláláig, 1919-ben; ekkor Malatinszky Ferenc alelnök vette át az elnöki teendőket. 1919. szeptember 11.-én dr. Tarányi Ferencet válaszották meg egyesületi elnökké.

Később, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke. 19081910 között temesi főispán. Számos közgazdasági írása jelent meg, többek között a „Borászati Lapok” c. szakfolyóiratban. Igen tevékeny résztvevője volt a közgazdasági életnek.[9]

1919. május 19.-én a lesencetomaji kastélyában saját pisztolyával öngyilkos lett.[10]

Házasságai és gyermekei[szerkesztés]

Kenézlőn, 1887. október 20.-án feleségül vette leéki és kenyézlői Farkas Mária Etelka Sarolta "Adél" (*Kenézlő, 1863. június 6.–†Lesencetomaj, 1889. január 31.) kisasszonyt,[11][12] leéki és kenézlői Farkas Ferenc (1835-1914), földbirtokos,[13] és dévaványai Halassy Ida lányát. A házasságukból egyetlen leány született:

Felesége halála után, majd Galsán, 1894. augusztus 26.-án vette gyulai Gaál Iréne Krisztina Mária Ilona (*Győr, 1874. március 29.–†?) kisasszonyt,[16] akienk a szülei gyulai Gaál Ödön (1842-1904), és magurai Augusz Ilona asszony voltak. Második házasságából származott:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Hertelendy Ferenc keresztelője
  2. familysearch.org Hertelendy Ferenc gyászjelentése
  3. Szluha Márton (2011). Vas vármegyei nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó (541. o.)
  4. 1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.Képviselőház)
  5. 1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
  6. Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)1905-07-02 / 27. szám
  7. Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)1905-07-13 / 28. szám
  8. Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek)Béres Katalin: A millennium Zala megyében
  9. mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 14.
  10. familysearch.org - Lesencetomaj - polgári anyakönyvek - halottak - 1919. - Hertelendy Ferenc halála
  11. familysearch.org Kenézlő (In: Zalkod, Szabolcs vm.) - római katolikus keresztelők - Farkas Adél
  12. familysearch.org Hertelendy Ferencné Farkas Adél gyászjelentése
  13. familysearch.org Farkas Ferenc gyászjelentése
  14. familysearch.org római katolikus keresztelők - Herteleny Nandine
  15. familysearch.org - Lesencetomaj - polgári anyakönyvek - házasságok - 1909 - Szalay Géza és hertelendy Ferdinanda házassága
  16. familysearch.org római katolikus keresztelők - Győr Belvárosi - Gyulai Gaál Iréne
  17. familysearch.org római katolikus keresztelők - ifjabb Herteleny Ferenc

Források[szerkesztés]


Elődje:
dr. gr. Jankovich László
Zala vármegye főispánja
1903. december 19.1906. február 14.
Zala vármegye címere
Utódja:
dr. Porteleky László