Hertelendy Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hertelendy Károly
Született 1786. október 12.
Nagykanizsa, Zala vármegye
Elhunyt 1861. november 5. (75 évesen)
Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883)
Gyermekei Hertelendy Kálmán
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly Borromeus (Nagykanizsa, Zala vármegye,[1] 1786. október 12.Lesencetomaj, Zala vármegye, 1861. november 5.) országgyűlési követ, főszolgabíró, Zala vármegye alispánja.

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi régi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarjaként született. Hertelendy Mihály (1754-1810), szerémi követ, királyi tanácsos, és Naypár Júlia (1767-1847) fiaként. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (1721-1780), Zala vármegye főszolgabírája és forintosházi Forintos Julianna (1726-1782) voltak.[2] Nagybátyja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (17641831), Zala vármegye táblabírája, alispánja, birtokos volt. Keresztszülei ákosházi Sárkány János veszprémi kanonok, esperes, és pallini Inkey Eleonóra asszony voltak. Keresztnevét a 16. századi Borromeo Szent Károly tiszteletére kapta.

1802-ben iratkozott be a Győri királyi Jogakadémiára. Jogot végzett és inszurgens századosként részt vett az 1809-es nemesi felkelésben. 1810. május 7.-e és 1819. július 5.-e között egerszegi járás főszolgabírája volt. Közel egy évtizeddel később, fontosabb vármegyei közigazgatási helyet foglalt: 1831. június 20.-ától 1834. szeptember 22.-éig a Zala vármegye másodalispáni tisztséget töltötte be. A reformkor küzdelmeiben a konzervatív-nemesi álláspontot képviselte, a zalai konzervatívok egyik vezetőjének tekintették.

Két ízben választották meg Zala vármegye országgyűlési követévé Deák Ferenc mellett: először 1834. március 11.-e és 1836. május 2.-a között, majd 1839. május 6.-a és 1840. május 13.-a között.[3] Az 1839-es követválasztáson Hertelendy és Csány László összefogása megakadályozták a már közel egy évtized óta hivatal nélküli nem adózó konzervatív forintosházi Forintos György (1792-1857) tekintély visszaszerzési próbálkozását. Az 1840-es tisztújításon a két vetélkedő ellenfél, Hertelendy és Csány pártja megint szembekerült egymással, és Hertelendy potenciális szövetségese lett Forintosnak. A közös bukás nyilvánvalóvá tette egymásrautaltságukat, és ettől kezdve az ő érdekeinek is Forintos lett a zászlóvivője, azaz a liberális megyevezetés ellen indított korteskedésben.[4]

Az 1844-es tisztújításon, miután Csány híveit már előre lemondatták, a Hertelendy—Forintos-párt került hatalomra: ellenjelöltek nélkül választhatták Hertelendy baráti köréből várbogyai és nagymadi Bogyay Lajost (1803-1875) a tapolcai járás főszolgabírájává, kisbarnaki Farkas Károlyt a szántói járás alszolgabírájává. A konzervatív hatalomátvétel után Hertelendy és Forintos nem vállalkozott több közös politikai akcióra, mozgalmuk a tisztségek elnyerésével végül kifulladt; 1845-ben pedig már Hertelendyék is az önként adózók sorába léptek. Hertelendy igen konzervatív politikai magatartása radikálisan megváltozott és többek között, Széchenyi István 1845-től az ő közreműködésével indította el a balatoni gőzhajózást.

Az 1850-es években visszavonult és lesencetomaji birtokán élt.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1810. március 22.-én szuloki településen vette feleségül nedeczei Nedeczky Terézia Antónia (*Pécs, 1792. november 12.–†Lesencetomaj, 1883. február 27.) kisasszonyt,[5][6] nedeczei Nedeczky Rudolf (1763-1828), baranyai főszolgabíró és nemes Stróbel Erzsébet (1772-1817) lányát. Stróbel Erzsébet apja, nemes Stróbel Zsigmond, gróf Batthyány Fülöp uradalmi kormányzója volt.[7] A házasságukból született:

Művei[szerkesztés]

  • Nemesi felkelő ezredek az 1809-ik évi győri csatában. Veszprém, 1809.
  • Követjelentés az 1839-40-iki országgyűlésről. Pest, 1842.

Irodalom[szerkesztés]

  • M. Tud. Ért, 1862. 1. Köt.
  • Ferenczy Zoltán: Deák Ferenc és – követjelentése az 1832/36 és 1839/40-iki országgyűlésről. Bp. 1904.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar életrajzi lexikonban születési helye: Vindornyalak.
  2. Szluha Márton (2011). Vas vármegyei nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. (541. o.)
  3. mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 14.
  4. Levéltári Szemle, 37. (1987)Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson / 47–59. o.
  5. [https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8H8-JJM familysearch.org - Székesegyház, Pécs, Baranya, - római katolikus keresztelők - Nedeczky Terézia]
  6. familysearch.org - hertelendyné Nedeczky Terézia gyászjelentése
  7. familysearch.org Nedezcky Rudolf és Stróbel Erzsébet házassága - Pécs Bélvárosi - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  8. familysearch.org Hertelendy Jozefa római katolikus keresztelői lapja
  9. familysearch.org Hertelendy László római katolikus keresztelői lapja
  10. familysearch.org Hertelendy Kálmán keresztelője

Források[szerkesztés]


előző másodalispán
séllyei
Séllyey Elek

Zala vármegye másodalispánja

1831. június 20.1834. szeptember 22.

következő másodalispán
nemes
Kerkapoly István