Nemzeti Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzeti Párt
Adatok
Utolsó vezető Apponyi Albert

Alapítva 1878 tavasza (Egyesült Ellenzék)
1903 novembere (újjáalakítás)
Feloszlatva 1900 februárja
1905 januárja
Elődpárt Jobboldali Ellenzék
Független Szabadelvű Párt (az „első” Nemzeti Párté)
Szabadelvű Párt
(az újjáalapított NP elődje)
Utódpárt Szabadelvű Párt (az „első” Nemzeti Párté)
Függetlenségi Párt
(az újjáalapított NP-é)
Pártújság Nemzeti Újság és
Budapester Tagblatt

Ideológia 67-es alapokon ellenzék
Politikai elhelyezkedés jobboldal (korabeli értelemben)

A Nemzeti Párt (1878-tól 1891-ig előbb Egyesült Ellenzék, majd Mérsékelt Ellenzék) egy politikai párt volt Magyarországon a dualizmus idején. Nevét onnan kapta, hogy a 48-as alapokon álló Függetlenségi Párttal szemben a 67-es közjogi alapokon álló, tehát a korban mérsékeltnek számító ellenzéki csoportosulás volt. 1891-ben Apponyi Albert javaslatára vette fel a Nemzeti Párt nevet.

Története[szerkesztés]

1878 tavaszán alakult részint azokból a képviselőkből, akik már a Deák-párt és a Balközép fúziójakor a Deák-pártból kiváltak és Sennyey Pál báró vezetése alatt külön pártot alapítottak Jobboldali Ellenzék elnevezéssel, részint pedig azokból a képviselőkből, akik később, Bosznia-Hercegovina megszállása miatt (1878) illetve az Ausztriával tízévente kötelezően megújítandó gazdasági kiegyezés Magyarország számára kedvezőtlenebb megújítása miatt váltak ki a Szabadelvű Pártból és Független Szabadelvű Párt néven a kormánnyal szemben ellenzéki álláspontra helyezkedtek. Vezérei Apponyi Albert gróf és Szilágyi Dezső lettek.

Programjának főbb pontjai: Ausztriához való viszonyunkban az 1867-es kiegyezés által a nemzet részére biztosított jogok sértetlen fenntartása, a pénzügyi bajok orvoslása és a közigazgatás korszerű reformja voltak. 1890-ben, a kabinet újjáalakításakor Szilágyi Dezső igazságügyminiszterré nevezték ki, az Egyesült Ellenzék pedig kizárólag Apponyi Albert gróf vezérlete alatt működött. 1891 végén az országgyűlés feloszlatását megelőzőleg fejtette ki Apponyi Albert gróf a képviselőházban azt a programot, amelynek alapján a közjogi alapon álló egyesült ellenzék felvette a Nemzeti Párt nevet. Ezt a magyar nemzethez intézett Szózatban proklamálta, melynek sarkelvei: nemzeti politika az 1867-es kiegyezés alapján; a közös hadsereg kiegészítő részét tevő magyar hadseregben magyar katonai nevelés által a magyar szellem és hazafiúi érzés ébren tartása; erős magyar államhatalom szervezése egyfelől, erőteljes nemzeti élet másfelől; a törvényhozás és a választási törvény, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, a szabadság és nemzeti erő biztosítékaival; nemzeti szellemben vezetett közoktatás; az ország önálló közgazdasági egyénítése az 1867-es törvény valódi szellemében. A Nemzeti Pártnak két napilapja volt: a Nemzeti Újság és a Budapester Tagblatt.

Megszűnés, majd újjáalakulás[szerkesztés]

A párt 1900 februárjában Széll Kálmán és Apponyi megegyezéséből kifolyólag egyesült a Szabadelvű Párttal. A korban sok vitát kiváltó és hosszasan elnyújtott véderőreform körüli feszültségek hatására Apponyi 1903. november 24-én kilépett a Szabadelvű Pártból és korábbi párttársaival újjáalapította a Nemzeti Pártot, mely 1905 januárjában a Szabadelvű Párttal szemben felállított ellenzéki szövetség születésekor beolvadt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártba. Később újjá már nem alakult.

Források[szerkesztés]