Skublics Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
besenyői és velikei Skublics Gyula
Született 1831. január 29.
Besenyő, Zala vármegye
Elhunyt 1835. április 20. (75 évesen)
Besenyő, Zala vármegye
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász, zala vármegyei főispán

Besenyői és velikei Skublics Gyula (Besenyő, Zala vármegye, 1831. január 29. - Besenyő, Zala vármegye, 1906. május 24.) zalai földbirtokos, 1848-as honvéd, Zala vármegye főispánja.

Élete[szerkesztés]

A nemesi származású besenyői és velikei Skublics család sarja. Édesapja besenyői és velikei Skublics Alajos (1791-1835), édesanyja köbölkúti Ivánkovics Borbála (1798-1836) volt. Apai nagyszülei besenyői és velikei Skublics Zsigmond (1752-1799) és alapi Salamon Róza (1759-1833) voltak.

Az igen fiatal Skublics Gyula 1848. augusztus 1-étől hadapród a császár királyi 5. huszárezred magyar hadügyminisztériumi alárendeltségébe került tartalék századánál. December 16-ától hadnagy lett, majd 1849. február 16-án főhadnagy a 12. Nádor huszárezrendben. [1] A szabadságharc végén századával kimenekül, 1849 októberében azonban a menekülők nagyobb részével hazatér Viddinből. 1864. október 23-a és 1865. augusztus 23-a között Zala vármegye főispánja volt.[2]

1906. május 24-én, 76 éves korában hunyt el Badacsonyban.[3]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1855 májusában Halápban elvette várbogyai Bogyay Hermint (1834-1904), várbogyai Bogyay Lajos (18031875) és várbogyai Bogyay Eleonóra (18081883) lányát. A házasságukból született:[4]

  • Skublics Izabella, kapivári Kapy Miklós (18561919) felesége.

Jegyzetek[szerkesztés]