Bethlen Miklós (újságíró)
| Bethlen Miklós | |
| Született | 1817/1820 Gáldtő |
| Elhunyt | 1900. január 20. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | 1. hilibi Gál Anna 2. Petrichevich-Horváth Ida |
| Szülei | Bethlen Imre |
| Foglalkozása | jogász, katona, újságíró |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Miklós témájú médiaállományokat. | |
Bethlen Miklós (Gáldtő, 1817/1820. november 15.[2] – Budapest, 1900. január 20.) újságíró, huszárőrnagy, főrendiházi főterembiztos.
Életútja
[szerkesztés]Édesapja gróf Bethlen Imre belső titkos tanácsos- és Alsó-Fehérmegye főispánja, édesanyja Bethlen Rozália volt. Tanulmányait (a jogot is) a nagyenyedi és kolozsvári kollégiumban végezte; 1835-ben kadétnak lépett be a dzsidás-ezredbe; 1836-ban a József nádor-huszárezredben hadnagy lett, ahol 1840-ig szolgált. Ezután visszavonult, megházasodott és gazdálkodásba kezdett: lótenyésztéssel és lókereskedéssel foglalkozott.
1848-ban előbb a Küküllő megyei nemzetőrök parancsnoka, később a Mátyás-huszárok őrnagyává nevezte ki Bem József, egyúttal megtette a lovas tanosztály parancsnokává. Az 1848/49-es ütközetek közül tizennégyben vett részt, köztük Nagyszeben bevételében. A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett, de elfogták és 10 évi várfogságra ítélték, később családja közbenjárására amnesztiát kapott. A honvédség felállítása után a 7. zászlóalj őrnagyává nevezték ki és Mezőtúrra költözött. 1875-ben a honvédség kötelékéből végleg kilépett és először a képviselőháznál lett terembiztos, utána a főrendiháznál főterembiztosi állását 1899-ig viselte, amikor is felvetette magát az Országos Honvédmenházba. Egy évvel később hunyt el, a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra 1900. január 22-én.[3]
Amikor 1861-ben Pestre költözött, hírlapírással is foglalkozott. A Pesti Naplónál báró Kemény Zsigmond szerkesztő alatt dolgozott és sport-cikkeket írt a lapba; a Fővárosi Lapokba tárcacikkeket írt Őszinte vallomások és Marianna címmel. A Honvéd lapnak 1867-70 között volt munkatársa. Az Egyetértésbe is küldött jelentéseket Sztáray Antal gróf vadászatairól; a Vadász- és Versenylapban pedig a királyi róka-kopó-falka-vadászatokról közölt cikkeket.
Első felesége hilibi Gál Anna (1822-1851), Gál László (†1848), jogtudós, író és báró Apor Teréz lánya volt, akivel 1840. április 20-án lépett házasságra. Frigyükből 3 leány született (Rozália, Emma, Anna). Első neje halála után újranősült, 1854. szeptember 14-én Kolozsvárott feleségül vette Petrichevich-Horváth Ida írónőt, aki Iduna, Izidora álnév alatt jelentette meg költeményeit. Tőle született Sarolta nevű lánya.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ gyászjelentés
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában két dátumot is közöl 1819. XI. 15.; 1817. XI. 17., Vasárnapi Újság szerint 1818, Szinnyei 1819 Honvéd törzstisztek albuma 1820
- ↑ Gyászjelentése. OSZK-Pannon Digitális Egyesített Archívum
Források
[szerkesztés]- Magyar Nemzetségi Zsebkönyv
- Vasárnapi Ujság 1900/4
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Farkas Emőd: Legidősb gróf Bethlen Miklós (1818–1900). Vasárnapi Ujság, 47. évf. Budapest, 1900. 58. o.
- A Pesti Napló vezetői, újságírói
- Az 1848–49-es szabadságharc bebörtönzött katonái
- 1900-ban elhunyt személyek
- Bethlen család
- Az 1810-es években született személyek
- Magyar politikai foglyok a 19. században
- A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek
- Magyar huszárok
- Lótenyésztők
- Magyar sportújságírók
- Magyar vadászírók