Kolping mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Kolping mozgalom vagy Kolping Művek (németül Das Kolpingwerk, angolul Kolping Society) olyan katolikus lelkiségi mozgalom, melynek tagjai a római katolikus egyház tanítását vallva fő feladatuknak tekintik a szociális problémák megoldását a keresztény szellemiségű nevelés által.

Kolping mozgalom
(Das Kolpingwerk)
Az alapító, Adolph Kolping
Az alapító, Adolph Kolping

Egyéb elnevezések Kolping Society
Vallás római katolikus
Alapítva 1849
Alapító Adolph Kolping (Kolping Adolf)
Székhely Köln (Németország)

A Kolping mozgalom weboldala

Története[szerkesztés]

Adolph Kolping (magyarosan Kolping Adolf) még fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje életét. Meg volt győződve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Ezért 1849-ben mint kölni egyházmegyés katolikus pap, elkezdte szervezni a Katolikus Legényegyletet, melyből a Kolping Művek világszervezet bontakozott ki. Célja a munkásifjúság érdekvédelme, valamint keresztény szellemben vallási, szakmai, családi és társadalmi életre felkészítése. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette. Legkisebb egysége a Gesellenhaus, a 'Legényház', ahol munkaidő után a szakmai felkészülésben, általános műveltségben és mestervizsgára való felkészülésben segítették a legényeket, és kulturált szórakozási lehetőségeket is nyújtottak. Az átutazók e házban szállást is találtak. A Katolikus Legényegylet foglalkozott tagjai betegbiztosítási és érdekvédelmi ügyeivel is. 1856-tól Európában, 1863-tól a tengeren túl is elterjedt. Az alapító halálakor, 1865-ben 418 egyesületben 24.600 tagja volt. A „legények atyjá”-nak hívták. II. János Pál pápa 1991. október 27-én boldoggá avatta. 1960-ban kb. 2800 Kolping Családban 250 ezer, 1991-ben 39 országban 3700 Kolping Családban 370 ezer tag élt; 2012-ben pedig a tagok száma meghaladta négyszáz ezret, és több mint 60 országban működött a mozgalom.

Magyarországon[szerkesztés]

Kolping Adolf 1856 májusában látogatott Magyarországra, még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Az első világháborúig Kolping mozgalma folyamatosan terjedt. Foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidő programokat szerveztek. Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét Legényegyletek Nemzeti Szövetsége néven. A Kolping mozgalom ez után élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a „napsugár-lányok” elnevezésű testvérszervezet is. 1946-ban Rajk László belügyminiszter betiltotta a Szövetséget, amely ekkor több mint 200 helyi szervezettel rendelkezett.

Az első újjáalakult szervezeti egység, a Pécsi Kolping Család 1989 februárjában kezdte működését. 1990 novemberében a Magyar Kolping Szövetség is megalakult 7 helyi szervezetből. 1992-ben 50, 1996-ban 80 (4000 taggal), 2000-ben 95 helyi szervezet működött. A Magyar Kolping Szövetség fővédnöke Seregély István, aki 2005-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Országos központja Budapesten van. Kánonjogilag a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felügyelete alá tartozó egyházi magántársulás (consociatio privata), melynek iskolafenntartó joga is van, polgárjogilag társadalmi egyesület, közhasznú társaság.

Tevékenysége[szerkesztés]

A mozgalom helyi szervezeti egységei a plébániákon szerveződő és ahhoz kapcsolódó, önálló jogi személyiségű Kolping Családok. Súlyponti feladatuk ma is elkötelezett keresztények nevelése, akik segítenek a szociális problémák megoldásában. A Kolping Családok önképző közösségnek tekintik magukat. Előadásokat, megbeszéléseket, tanfolyamokat tartanak, tagjaikat irodalommal is ellátják. Igyekeznek olyan továbbképzési lehetőséget biztosítani, mely a tagok személyes boldogulása szempontjából hasznos, különösen a vallás és világnézet, a házasság és család, a munka és hivatás, és nem utolsósorban a társadalom, művelődés és politika tárgykörében. Jelvényük: narancssárga alapon fekete kereszt. A Magyar Kolping Szövetség 2002-től főként hátrányos helyzetű fiatalok számára egyházi szakiskolákat működtet Budapesten, Esztergomban, Szekszárdon, Várpalotán és Gyöngyösön. A Kolping Katolikus Akadémia és a Kolping Mozgalomért Alapítvány a katolikus egyház szociális tanítását a felnőttképzés keretében terjeszti, kiadványokkal (Kolping újság, könyvek) népszerűsíti.

Szervezete[szerkesztés]

Minden Kolping Család különböző Kolping Csoportok helyi egyesülete: a Kolping Csoport 17-35 éves, nőtlen férfiakból, az öreg Kolping Csoport önálló mesterekből, illetve 35 évnél idősebb férfiakból és házas emberekből áll. A tagok maguk választják meg vezetőségüket. 10 Kolping Család kerületet, azok egyházmegyei egyesületet alkotnak. Minden egység élén egy pap, és mellette a szenior áll. Az egyházmegyei elnököt a püspök nevezi ki. Egy ország összes egyesületét az országos központ fogja össze. Az Európai Kolping Szövetség 18 ország (köztük Magyarország) nemzeti Kolping szövetségét fogja össze, a mozgalom csúcsszerve pedig a Nemzetközi Kolping Szövetség, amely valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén a főprézes áll.

Magyarországon három egyházmegye Kolping Családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét.

Források[szerkesztés]