Majomkosbor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Majomkosbor
Orchis simia 13.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Nemzetség: Kosbor (Orchis)
Tudományos név
Orchis simia
Lam. (1779)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Majomkosbor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Majomkosbor témájú médiaállományokat és Majomkosbor témájú kategóriát.

A majomkosbor (Orchis simia) a kosborfélék családjába tartozó, száraz réteken, erdőkben honos európai növényfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A majomkosbor 25–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Kettő-hat fényeszöld tőlevele rozettát alkot. Hosszuk maximum 20 cm, alakjuk lándzsás-tojásdad. Kisebb szárlevelei a szárhoz simulnak.

Május-júniusban virágzik. Feltűnő virágzata hengeres, tömött fürt, amelyet 15-55 virág alkot. A virágok rózsaszínnel vagy halványlilával erezett fehér színűek, de előfordulnak teljesen fehér színváltozatok is. Az aszimmetrikus virág felső szirmai tetőt képeznek a mézajak fölött. A 15–20 mm hosszú mézajak két vékony, szálas szélső és egy nagy középső karéjra oszlik; az utóbbi a végén további két nagy és a kis középső cimpára hasad. A szélső nyúlványok jellemzően (de nem mindig) rózsaszínes lilák, a mézajak közepe pedig lilás pöttyökkel tarkított fehér. Végeredményben a mézajak egy rövid farkú, kis majomfigurára emlékeztet; erről kapta a faj a nevét.

A talajban két ikergumója található, amelybe a növénnyel szimbiózisban élő gombafonalak nőnek.

Termése 12-14,5 mm hosszú és 3,6-4,5 mm széles toktermés, amelyben átlagosan 5200 (1400-10800) apró mag fejlődik.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

Európai elterjedésű faj, a Pireneusoktól a Krímig, Hollandiától Ciprusig egyaránt megtalálható. Elszigetelt populációi megtalálhatóak Észak-Afrikában, kelet felé pedig Iránban és Türkmenisztánban. Bár nagy területen elterjedt, viszonylag ritka és állományai szigetszerűek. Magyarországon a Mecsekben és a Villányi-hegységben ismertek nagyobb állományai, de szórványosan megtalálható még a Balaton-felvidéken és a Medves-fennsíkon is.

Életmódja[szerkesztés]

A szubmediterrán lomberdők növénye, melegkedvelő, fényigényes, jól tűri a szárazságot. Pusztafüves lejtőkön, karsztbokorerdőkben, gyertyános-tölgyesekben lehet találkozni vele. A mérsékelten száraz, enyhén meszes, nitrogénben szegény talajt preferálja. Élőhelyein a talaj kémhatását pH 7,4-7,9 (átlagosan 7,7) közöttinek mérték.

A csírázás után 3-4 (ritkán 6) évvel jelenik meg először a felszínen és átlagosan a 6-7. évben kezd virágozni. Maximális élettartamát 25 évre teszik. Hajtásai a tél végén (éghajlattól függően december-március) jelennek meg. Április közepétől június elejéig virít, középnapja május 11. A virágok nem tartalmaznak nektárt, de külsőleg hasonlítanak más, nektártermelő virágokra, így a rovarok őket is látogatják. Bogarak (szőrös pattanóbogár), lepkék (dongószender), méhek, poszméhek végzik a beporzást. Megtermékenyülése rátája 28-43% közötti. Júliusra levelei elsárgulnak, majd elhalnak. A termések július-szeptemberben érnek be. A bábukosborral, vitézkosborral és a bíboros kosborral hibridizálódhat.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A bíboros kosbor nagy területen elterjedt, bár viszonylag ritka faj, és élőhelye fragmentált. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Elsősorban élőhelyeinek mezőgazdasági művelésbe vétele vagy a kaszálás, legelés elmaradásával becserjésedése fenyegeti. Magyarországon eddig összesen 15 állományát mérték fel, amelyből 3 1990 után vált ismertté; lehetséges hogy terjedőben van. Teljes hazai egyedszáma néhány tízezresre becsült. 1982 óta védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]