Bíboros kosbor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Bíboros kosbor
Orchis purpurea plants2.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liiopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Alcsalád: Kosborformák (Orchidoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Orchideae
Alnemzetség-
csoport
:
Orchidinae
Nemzetség: Kosbor (Orchis)
Faj: O. purpurea
Tudományos név
Orchis purpurea
Huds.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bíboros kosbor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bíboros kosbor témájú médiaállományokat és Bíboros kosbor témájú kategóriát.

A bíboros kosbor vagy erdei kosbor[1] (Orchis purpurea) a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj. Korábban nevezték bíbor kosbornak is.

Leírása[szerkesztés]

30–50 cm (kivételesen akár egy méter) magasra növő kosborfaj. Gyökere here alakú, és az ebből adódó képzettársítások eredményeként főzetét az ókortól máig szerelmi ajzószerként ajánlják.

Fényes tőlevelei tojásdad-lándzsásak.

Virágzata tömött, hengeres, sokvirágú. A nagyon változatos színű és alakú virágok nagyok: sisakká összeboruló külső lepelleveleik barnásvörösek, a mézajak háromkaréjú. A középső, visszás szív alakú karéj jóval szélesebb a szélsőknél, és felszínén apró, bíborszínű szőröcskék nőnek. A sarkantyú lefelé görbül. Murvalevelei aprók. Május–júniusban nyílik.

Élőhelye[szerkesztés]

Többnyire magánosan, szálanként nő. Magyarországon többek közt a Cserhátban, a Keszthelyi-fennsíkon, a Mátrában, valamint a Börzsönyben fordul elő.[2][3][4][5][6][7] Jellemző élőhelyei:

Jellemzően a mélyebb, lazább talajú helyeken telepszik meg. Nyílt terepen gyakrabban virágzik, mint az erdők sötét talaján.

Kertbe áttelepíteni nem érdemes: nem marad meg.

Felhasználása[szerkesztés]

Kettős ikergumója salep néven az ókortól máig ismert patikaszer.

Bíboros kosbor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 149, 440. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  2. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  3. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  4. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  5. A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  6. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  7. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Forrás[szerkesztés]