Tubes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tubes
János-kilátó
János-kilátó

Magasság611 m
Hely Baranya megye,
 Magyarország
Hegység Mecsek
Relatív magasság400 m
Elhelyezkedése
Tubes (Magyarország)
Tubes
Tubes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 09″

A Tubes a Közép-Mecsek legmagasabb csúcsa. A 611 méter magas hegyet a Dömör-kapu gerince köti össze Pécs lankáival, keleti irányban meredek lejtőkkel folytatódik az 535 méter magas Misina hegyig. A két hegy közti kúp az 577 méter magas Kis-Tubes. E hegyek a Mecsek hegység növénytársulásokban egyik leggazdagabb területét alkotják.

A Tubes 2005 novemberétől gyakran szerepelt a híradásokban, miután környezetvédők, helyi szervezetek és értelmiségi csoportok nyomására a kormány lemondott arról, hogy NATO radart építsen a közeli Zengő hegyre és új helyszínül a Tubest jelölte meg. Pécsi környezetvédők és civil szervezetek erőteljesen tiltakoztak e helyszín ellen is, a Pécsett 2007. márciusában az ügyről rendezett helyi népszavazás azonban az alacsony részvétel miatt eredménytelen maradt. 2010 március 17-én végül érvénytelennek nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság a NATO-lokátor építési engedélyét. Sajtóközleményében a Honvédelmi Minisztérium meglepőnek tartotta a döntést.[1][2]

Geológiája[szerkesztés]

Alapkőzete a triász kori szürkés anisusi mészkő, amely sziklapadok formájában, illetve a gerinc közelében és a völgyekben gyakran felszínre bukkan. Déli lejtői meredekek, rajtuk kevés talajt hagy az erózió.

Élővilága[szerkesztés]

Rovarok[szerkesztés]

A Tubes-Misina-Tettye több több hazai jogszabályok, illetve nemzetközi egyezmények által védett lepkefaj élőhelyei. Közülük a kipusztulás közvetlen veszélye által fenyegetett az először 1860-ban Pécs környéki sziklagyepeken talált díszes csuklyásbagoly lepke (Cucullia formosa Rogenhofer), fokozottan védett a magyar téliaraszoló vagy Anker araszoló lepke (Erannis ankeraria). Pécsi környéki élőhelyein kipusztulás veszélyezteti a magyar tavaszi-fésűsbagoly lepkét (Dioszeghyana schmidtii). Fokozottan védett státuszra jelölték a keleti mustárlepke (Leptidea morsei) magyarországi állományait – populációja a Tubes északi oldalán él – miután az elmúlt 20 évben az egyedszám 75 százalékkal csökkent.

A lepkéken kívül a Natura 2000 védettségi listáján szereplő rovarfaj a területen a fűrészlábú szöcske (Saga pedo) és a Cordulegaster heros hegyi szitakötő.

Növényvilága[szerkesztés]

A Tubes-Misina gerinc növénytani szempontból a Mecsek egyik leggazdagabb területe, mészkedvelő tölgyesekkel, karsztbokorerdőkkel, sziklafüves lejtőkkel, sziklafelszíni pikkelypáfrány társulásokkal. Nagyon ritka növénytársulása a gyöngyvessző cserjés (a Misina alatti gerincen).

Elnevezése[szerkesztés]

A Tubes név eredete nem tisztázott. Egy elmélet szerint a Tubica (galamb, vadgalamb) formából alakult ki, vagyis a "vadgalambos erdő" jelentése van a névnek. Más elmélet szerint a név Türbös formájú lehetett, amely a török "tür" (hajtogat) szót rejti, mely a hegy gerincének formájára utalhat.[3] A II. katonai felmérés térképén (1819-1869) - a Pécs környéki térkép 1868 után készülhetett, ugyanis az 1868-ban épült Pécs-Barcs vasútvonal már szerepel rajta - Türbös hegy néven szerepel.

Kilátás a János-kilátóról
Kis-tubesi kilátó

Nevezetességei[szerkesztés]

  • János-kilátó: 22 méter magas körpanorámás kilátó, amelynek felső kilátószintje 16 méter magasan van. Közadakozásból, a Tubes Kilátó Alapítvány tevékenységének köszönhetően épült, 2001. szeptember 15-én adták át. Korábban már állt itt egy 1910-ben terméskövekből épült, 32 lépcsős kilátó, amely tervezőjéről, Rauch Jánosról kapta a nevét 1918-ban. 1981-ben, mikor a tubesi katonai torony épült, lerombolták.
  • Kanta-vár: kedvelt pécsi kirándulóhely a Tubestől keletre és a Misinától északra, várrom, amelyhez népmondák kötődnek. Közelében van a Kantavári forrás és a kantavári barlang (ez ma már nem járható).
  • Kis-tubesi kilátó: a Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán álló, 1959-ben Kiss Tibor tervei alapján épült betonkilátó.
  • Lapis: pihenőhely, turistautak találkozási pontja a Tubes északkeleti oldalán, 530 méter magasan. Itt található a millenniumi erdész emlékmű, a Csörgey Titusz-emlékkő és egy 1928-ban Raab Gyula által állított fakereszt. A lapisi vadászház 1956-ban megsemmisült, helyén az emlékmű áll. A Lapishoz felvezet a mecsek-háti műút is.
  • Rotary-körsétány: az egyik legszebb Pécs-környéki tanösvény, mely az 1930-as éves elején Ereth Ede magánadományából épült meg. 4 km hosszú, megkerüli a Nagy-Tubes és a Kis-Tubes hegyeket. Jelenleg a tanösvény 24 állomásból áll, turistajele: sárga körösvény.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.bama.hu, Tubesi lokátor: érvénytelen az építési engedély - 2010. március 17.
  2. http://www.pecsinapilap.hu/?id=46605 www.pecsinapilap.hu, Mindenki a Jókai térre - 2010-03-17
  3. Pesti János: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 72-73. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]