Tučepi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tučepi
Tučepi látképe a Biokovo-hegységgel
Tučepi látképe a Biokovo-hegységgel
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTučepi
Jogállás község
Polgármester Ante Čobrnić
Irányítószám 21325
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 1931 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség120,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság10 m
Terület16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tučepi (Horvátország)
Tučepi
Tučepi
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 16′ 00″, k. h. 17° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 16′ 00″, k. h. 17° 03′ 30″
Tučepi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tučepi témájú médiaállományokat.

Tučepi falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 56 km-re délkeletre, Makarska központjától 5 km-re délkeletre, Közép-Dalmáciában, a Biokovo-hegység lejtői alatt a tengerparton fekszik. Főbb településrészei Podpeć, Srida Sela, Šimići, Mravičići, Ševelji, Čovići, Podstup, Kraj és Musini.

Története[szerkesztés]

Tučepi területe már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek. A szomszédos Makarskán 4. század elején a rómaiak Inaronia nevű városa állt, melynek maradványait a városközpont több helyén feltárták. Római emlékek kerültek elő a 20. század elején a Tučepi keleti határában fekvő Sutvid nevű hegy déli lejtőin is, ahol római kori sírokat és bennük az 1. és 4. század között vert római pénzérméket találtak. A korai középkor emléke annak az ókeresztény templomnak a maradványa, melynek építését a szakemberek az 5. vagy a 6. századra keltezték. Körülötte hasonló korú sírköveket találtak. A 7. században horvát törzsek telepedtek le a tengerpart, valamint a Cetina és Neretva folyók közti területen. Középkori horvát régészeti emlék a Grebište nevű lelőhelyen megtalált, a 11. vagy a 12. századra datált Szent Mártonnak szentelt templom és temető maradványa. A templom helyben bányászott kövekből épült négyszögletes külső és félköríves belső apszissal, mely a hasonló korabeli dalmáciai templomok jellegzetessége. Ebből a templomból származhat az a hat félköríves ablaknyílás, melyek ma a Szent Katalin templom falába illesztve láthatók. A település első írásos említése 1434-ből a kreševoi oklevélből származik. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely Zadvarje (Duare) várának felszabadításával együtt 1684-ben szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. Ezután Velencei Köztársaság része lett. A török uralom végével a környező településekkel együtt újra benépesült és a település mai lakóinak ősei is ekkor telepedtek itt le. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Ebből a korból származik a község magasabban fekvő részein épített néhány toronyvár, Šarića kula, Bušelića kula és Lalića kula maradványa. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 871, 1910-ben 1693 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1962-es földrengésig lakói a parttól távolabbi hegyi településeken, a Biokovo-hegység termékeny lejtőin települt Podpećen, Čovićin, Srida selan, Šimićin és Podstupon laktak. Főként mezőgazdasággal, olajbogyó- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A földrengés után a szelíd és kavicsos tengerpart mentén létesült az új és modern település Kraj, mely már elsősorban turisztikai célokat hivatott szolgálni. Tučepi 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 1931 lakosa volt, akik már főként a turizmusból éltek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
871 1.091 1.118 1.289 1.494 1.693 1.693 1.533 1.579 1.593 1.449 1.500 1.632 1.760 1.763 1.931

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1901-ben épült Parišić építészmérnök tervei szerint neoromán stílusban. A templom latin kereszt alaprajzú, bejárata felett nagy félköríves ablakkal, tympanonjában körablakkal. A homlokzat tetején a Szent Megváltó szobra áll. A mai harangtorony 1965-ben épült Ante Barač tervei szerint. Az eredeti, kövekből épített harangtorony már az 1923-as földrengésben megrongálódott, majd az 1962-es földrengés teljesen ledöntötte. A templomnak három oltára van. A főoltáron Szent Ferenc és Szent Antal szobrai állnak. A két mellékoltár Szűz Máriának és Szent Antalnak van szentelve, utóbbit még a régi templomból mentették át. Az ezüst gyertyatartókat Visko Čulić spliti aranyműves, a belső díszítést Appolinario Soldati itáliai mester készítette. Az orgona M. Heferer mester zágrábi műhelyében készült. A templomot még 1901-ben szentelték fel és bár a lakosság azóta a Kraj nevű településrészre költözött, máig ez a templom a község plébániatemploma.
  • A Szent Nikola Tavelić templom Krajon az Adria-parti főút felett található. Modern betonépület karcsú harangtoronnyal. Tervezője Ante Rožić. Alsó része már 1976-ban készen volt, itt már ekkortól lehetett szertartást végezni. A teljes épület 1989-ben készült el, felszentelését 1989. november 19-én végezte Ante Jurić érsek.
  • A temetőben álló Szűz Mária templom 1965-ben épült faragott kövekből. A helyén is templom állt, melyet 1703-ban említenek először. Ez a régi templom az 1962-es földrengésben súlyosan megrongálódott, ezért le kellett bontani. A mai templom építésekor ókeresztény leletek kerültek elő a földből, melyeket a plébániahivatal gyűjteményében őriznek. A templom Szűz Mária szobra 1907-ben készült.
  • A tengerparton álló Szent György templom a legújabb kutatások szerint a 12. század végén, vagy a 13. század elején épült. 1311-ben említik először, ami azt jelenti ekkor már bizonyíthatóan állt. Körülötte középkori temető található. Az épület 1966-ban kulturális védettséget kapott. Az utóbbi időben nyitották meg a turistaszezon idejére, hogy a közeli szállodák vendégei számára szentmisét mondhassanak benne.
  • A Szent Mihály kápolnát a 18. században építették. Gótikus csúcsíves boltozattal épült, homlokzatán kis harangtoronnyal. Oltára kőből, antependiuma fából készült. Falmélyedésében Szent Mihály főangyal szobra látható. Szent Sebestyén, Szent Péter, Nepomuki Szent János é Krisztus szobrai időközben a plébánia múzeumának gyűjteményébe kerültek át.
  • Selón a Šarić-ház felett található a Szent Katalin templom, mely már a középkorban is állt. Első említése 1541-ből származik. Homlokzatán hat félköríves tranzéna, felül egy harang számára épített kis harangtorony látható. A tranzénákat valószínűleg a lebontott 12. századi Szent Márton templomból hozták át. A templomot védőszentjének Alexandriai Szent Katalinnak szobra díszíti.
  • A Szent Rókus kápolnát a régi plébániaház mellett építették 1924-ben a régi Szent Antal plébániatemplom alapjain. A régi templom, melyet 1602-ben építettek 1891-ben égett le, ezután építették helyette a mai plébániatemplomot.
  • A velencei-török háborúk emléke a település feletti hegyekben található három toronyvár a Šarića kula, a Bušelića kula és a Lalića kula maradványa. A Šarića kula Knjazovi, a Bušelića kula Tolići, a Lalića kula Srida Sela településrészen található.
  • A Grebište nevű lelőhelyen találhatók a község középkori plébániatemplomának a 12. századi Szent Márton templomnak az alapfalai.

Kultúra[szerkesztés]

  • A turisták kedvvért rendezik meg nyaranta a "Tučepske ljetne večeri" (Tučepi nyári esték) nevű kulturális és szórakoztató rendezvénysorozatot. A fesztivál hagyományosan a község ünnepnapján június 13-án Szent Antal ünnepén kezdődik. Június végén a "Kaštelet" szállodában tartják a hagyományos énekkari fesztivált. A kikötőben halászestet, szórakozató zenei koncerteket, népzenei esteket rendeznek. Szintén régi hagyomány a "Ka kultura u tučepskim zaseocima" nevű színházi rendezvény, ahol a színházi előadások közben a helyi gasztronómiai kínálat nyújt feledhetetlen élményt az ide látogatóknak.
  • A község kulturális egyesületei a Klapa Marina és a Klapa Sutvid énekkarok.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tučepi témájú médiaállományokat.