Selca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Selca
A plébániatemplom
A plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSelca
Jogállás falu
Polgármester Ivan Marijančević
Irányítószám 21425
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség846 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság114 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Selca (Horvátország)
Selca
Selca
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 17′ 45″, k. h. 16° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 17′ 45″, k. h. 16° 50′ 50″
Selca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Selca témájú médiaállományokat.

Selca (olaszul: Selza) falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brač szigetén.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 40 km-re délkeletre, a sumartini kompkikötőtől légvonalban 2, közúton 4 km-re északnyugatra fekszik.

A község települései[szerkesztés]

Közigazgatásilag Selcán kívül Novo Selo, Povlja és Sumartin települések tartoznak hozzá.

Története[szerkesztés]

Selca első írásos említése még kis pásztortelepülésként 1184-ben a povljai oklevélben történt. Első lakói Gornji Humac területéről települtek át ide és az első időben a szomszédos Povljával együtt a gornji humaci plébániához tartoztak. A 12. és a 14. század között Selca a brači kőbányászat egyik szimbolikus helye volt, mely az itteni élet fő bevételi forrását adta. Az itt bányászott kőből több korabeli templom és számos lakóház épült. A kőbánya felett építették fel a 11. században a kupolás Szent Miklós templomot. A másik fontos megélhetési forrás az állattenyésztés volt. 1614-ben a terület akkori plébánosa arról számol be jelentésében, hogy a szigetnek ezen a keleti részén mintegy harminc pásztorkunyhó áll, közülük egyedül Selca területén nyolcat számoltak. 1633-ban a helyi kövekből építették fel a település első templomát a Selcai Boldogasszony templomot. A településnek 1678-ban 124, 1763-ban már mintegy 400 lakosa volt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. Plébániáját 1815-ben alapították. 1841-ben 16 család élt itt 86 lakossal. Lakói szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel és méhészettel foglalkoztak. Fokozatosan a sziget keleti felének gazdasági központja lett. Alapiskoláját 1859-ben alapították. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Történetének legnagyobb tragédiája 1943. augusztus 9-én következett be amikor az olasz megszállók hat másik brači településessel együtt felgyújtották. A falu három nap és három éjjel égett és a tragédia sebei azóta sem gyógyultak be. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben 846 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
766 987 1.107 1.438 1.780 1.988 3.515 1.571 1.264 1.266 1.232 1.135 1.081 1.117 952 846
A Krisztus király plébániatemplom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Krisztus király tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] háromhajós neoromán stílusú bazilika, mely 45 méteres hosszúságával a legnagyobb a dalmát szigetek templomai között. Szépsége és összhatása miatt brači katedrálisnak is nevezik. Apszisában a híres morvát szobrászművész Ivan Meštrović Jézus szíve szobra látható. A művész 1956-ban adományozta a szobor gipszmodelljét a selcaiaknak, akik a település körül talált II. világháborús gránátok összegyűjtött hüvelyének anyagából öntötték meg a bronz alkotást. A templom mellett állították fel Kuzma Kovačić szobrászművész II. János Pál pápát ábrázoló emlékművét, mely a szentatya első életnagyságú szobra volt Európában. A pápa szobrának közelében szoborcsoport található, mely Franjo Tuđmant a Horvát Köztársaság első elnökét, Hans-Dietrich Genscher német és Alois Mock osztrák külügyminisztert ábrázolja.
  • A település további szakrális épületei a Kármelhegyi boldogasszony-templom, a nadselai Szent Tamás-templom és a Szent Nedelje-templom.
    • A Kármelhegyi boldogasszony-templom Selca régi plébániatemploma[5] értékes példája a 19. század második fele szakrális építészetének. Egyszerű épület neobarokk jellegzetességekkel. A belső tér kifejező színű faoltárokat tartalmaz. A templomot a 18. században építettek a település terének délnyugati részén, egy régebbi templom helyén, amelyet 1633-ban Selce-i Szűzanya templomnak neveznek. A templom 1871-ben készült el teljesen, amikor háromnyílású oromfalas harangtornyot építettek. A háromhajós épület félköríves apszissal és északra fekvő sekrestyével szabályos sorokban rakott, nagyobb kőtömbökből épült. Homlokzatán három portál található kőkerettel és profilozott párkányokkal. A központi portál felett a homlokzatot rozetta, az oldalsó portálok felett pedig négyszögletes, kereszt alakban áttört nyílások díszítik. A belső kő boltívek, csakúgy mint a diadalív profilozott oszlopfőkkel díszített faragott kőoszlopokon nyugszanak. A lapos tükörmennyezetet kőpárkány választja el a hajó falától, oldalt pedig félkör alakú ablakokkal ellátott vitorlák tagolják. Az oldalsó folyosók keresztboltozatosak, a folyosókat kőívek választják el.
    • A kora román stílusú Szent Nedelje-templom[6] a Gradac domb nyugati oldalán, egy őskori erődített település maradványai alatt található. Az egyhajós, félköríves apszissal rendelkező épület faragott kőből épült, kőlapokkal fedett nyeregtetővel. A homlokzat tetején az oromzaton kő harangdúc látható. A templom belül boltíves, vak árkádokkal van tagolva. Az oltáron egy 18. századi a Szűzanyát és a szenteket ábrázoló festmény látható. A templom körüli elkerített területen belül középkori temető található, monolit sírkövekkel.
    • A Szent Tamás-templom[7] Selcétől nyugatra, a Gornji Humac felé fekvő Nadsela településrész felett található. Az egyhajós, négyszögletes apszissal ellátott román kori templom Brač szigetének egyik legkisebb szakrális épülete. Faragott kőből építették, és kőlappokkal borították. A belső tér dongaboltozattal fedett, az oldalfalakat vak árkádok választják el. Elöl a bejáratot átalakították, nemrégiben kőkeretet építettek be, a homlokzat tetején pedig egy kő harangdúc található.
  • A Vusio család 17. századi erődítményének csak romjai találhatók.[8] A kétemeletes, négyzet alaprajzú torony kőtömbökből épült. Védelmi okokból a földszinten nincsenek nyílások. A nyugati homlokzaton található az első emelet bejárata, felette pedig egy ablak konzolokkal. A második emeleti nyílások a déli és a keleti oldalon találhatók, míg az északi részen nincsenek nyílások. Itt két földszintes kőház épült hozzá. A mező védelmére szolgáló magányos tornyot a 17. században építette a boli Vusio család.
  • Védett műemlék még a Krisztus Király templomtól északkeletre álló Didolić-ház[9] , mely a 19. század második felében épült. Kétemeletes, L alaprajzú épület, mely 1943-ban a településsel együtt leégett. Azóta elhagyatva áll.
  • Selcán állították fel a nagy orosz író Lev Nyikolajevics Tolsztoj a világon első szobrát, mely közvetlenül halála után készült.

Kultúra[szerkesztés]

  • Selcán alapították 1888-ban a Horvát találkozó (Hrvatski sastanak) egyesületét, amely egészen a 20. század közepéig működött. Alapításának századik évfordulóján 1988-ban újra életre hívták, azóta a "Hrvatski sastanak 1888" nevet viseli. A település művészeti és kulturális egyesületének keretében működik a "Selca" férfikar, a "Fjorin" és a "Mirula" női kar, valamint a mandolinzenekar. Az egyesület újraalapításával egy időben jött létre a fúvószenekar.
  • A plébánia egyesületének keretében működik a "Krisztus király" kórus, melyet 1996-ban alapított Siniša Vuković, aki ma is dirigálja az énekkart. A kórus a helyi egyházi énekekből a Verbum kiadó gondozásában "Ispovid'te se" címmel hármas CD-lemezt jelentetett meg. Műsorával az egész országban és külföldön több helyen, köztük Magyarországon is fellépett már.
  • A templom búcsúünnepe az Advent előtti vasárnap. Mellette megtartják a település régi védőszentjének a Kármelhegyi boldogasszonynak az ünnepét is, mely július 16-án van.
  • A költő, orvos és diplomata dr. Drago Štambuk alapította 1991-ben a "Croatia rediviva" nevű összhorvát költészeti fesztivált, mely mindhárom horvát nyelvjárásra kiterjed. Az augusztus elején rendezett esemény színhelye a település főtere a Pijac, ahol ebből az alkalomból a legnagyobb horvát költők gyűlnek össze. A költészeti maraton után az alapító Drago Štambuk babérkoszorút helyez az arra érdemesült fejére s ő lesz a "poeta oliveatus". A jeles esemény megörökítésére az ő versének néhány sora kerül a költészet falának kőtáblájára.
  • Egy időben "Mirina" néven színtársulat is működött a településen, melynek előadásain főként helyi témák szerepeltek. "Selaški krnovaj" címmel falusi karnevált is rendeztek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az alapiskola honlapja (horvátul)
  • Prostorni plan uređenja općine Selca – Selca község rendezési terve. (horvátul)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Selca című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Commons:Category:Selca
A Wikimédia Commons tartalmaz Selca témájú médiaállományokat.