Kokorići
| Kokorići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrgorac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21276 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 145 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | 7,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 11′ 53″, k. h. 17° 19′ 28″Koordináták: é. sz. 43° 11′ 53″, k. h. 17° 19′ 28″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kokorići falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Makarskától légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra Közép-Dalmáciában, a Rilić-hegy lábánál, az A1-es autópálya mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Nevét lakóiról a Kokorić családról kapta. A település török uralom végével a 17. század végén 1690 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Lakossága kezdetben a vrgoraci plébániához tartozott, 1746-ban azonban Stjepan Blašković püspök megalapította az önálló ravčai plébániát, melynek a település is része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 179, 1910-ben 343 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 161 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 179 | 0 | 232 | 264 | 305 | 343 | 357 | 301 | 245 | 258 | 252 | 213 | 190 | 185 | 171 | 161 |
(1869-ben lakosságát Ravčához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent György tiszteletére szentelt temploma[4] a török uralom alóli felszabadulás után, valószínűleg a ravčai templommal egy időben épült. Kőből épített egyhajós épület bejárata felett kőrozettával, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, mely három harang számára készült. Oltárképét mely a sárkányt legyőző Szent Györgyöt két szent társaságában lovon ábrázolja Filippo Naldi festette a 18. században.
- A török-velencei háborúk emléke Pervan szerdár tornya. A Prvan-házban több mint 250 kiállított tárgyból álló néprajzi gyűjtemény tekinthető meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4006.
Források[szerkesztés]
- Vrgorac város hivatalos oldala (horvátul)
- Vrgorac város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Ravča (horvátul)
További információk[szerkesztés]
Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)
