Kokorići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kokorići
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Split-Dalmácia
Község Vrgorac
Jogállás falu
Irányítószám 21276
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 161 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 98 m
Terület 7,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kokorići (Horvátország)
Kokorići
Kokorići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 12′ 00″, k. h. 17° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 12′ 00″, k. h. 17° 19′ 30″

Kokorići falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra Közép-Dalmáciában, a Rilić-hegy lábánál, az A1-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Nevét lakóiról a Kokorić családról kapta. A település török uralom végével a 17. század végén 1690 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Lakossága kezdetben a vrgoraci plébániához tartozott, 1746-ban azonban Stjepan Blašković püspök megalapította az önálló ravčai plébániát, melynek a település is része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 179, 1910-ben 343 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 161 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
179 0 232 264 305 343 357 301 245 258 252 213 190 185 171 161

(1869-ben lakosságát Ravčához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt temploma a török uralom alóli felszabadulás után, valószínűleg a ravčai templommal egy időben épült. Kőből épített egyhajós épület bejárata felett kőrozettával, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, mely három harang számára készült. Oltárképét mely a sárkányt legyőző Szent Györgyöt két szent társaságában lovon ábrázolja Filippo Naldi festette a 18. században.
  • A török-velencei háborúk emléke Pervan szerdár tornya. A Prvan-házban több mint 250 kiállított tárgyból álló néprajzi gyűjtemény tekinthető meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)